Megjutalmaztak :)

Több könyvvel is el vagyok maradva, amiket már elolvastam, ennek ellenére most nem könyvről fogok írni...

Diamant gondolt rám, annak ellenére, hogy mostanában nem vagyok túl aktív se a molyon, se a blogvilágban, így különösen jól esett...

Köszönöm!!

A játék lényege a következő:

1. Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról
2. A jelölő mindegyik kérdésére válaszolni kell
3. 11 kérdést kell feltenni a jelölteknek
4. 11 embert meg kell jelölni és linkelni
5. Nincs visszaadás/visszajelölés

Válaszaim Diamant kérdéseire:

1. Ha egy könyvet vihetnél magaddal egy lakatlan szigetre, melyik lenne az?

Talán az Elfújta a szél. Most ilyen hangulatban vagyok. Aztán ha fordul a hangulatom, az pech...

2. Melyik volt az első könyv amit szerettél?

Anna Sweell-től a Fekete Szépség. Alapmű.

Ha nem tetszett egy regény, el szoktad cserélni?

Lehet, nem szép tőlem, de el szoktam. Most éppen nagyüzemben folyik a kereskedelem nálam :)

Hogy állsz a kölcsönadással? Vannak rossz tapasztalataid?

Ritkán adok kölcsön, akkor is inkább közeli ismerősnek. Egyszer kivételt tettem egy munkatárssal és csupa szamárfülezve kaptam vissza. Azt mondta, bocsi, én így jelölök idéznivalókat. Ennyit erről. Megbántam. Mellesleg a Levantei kikötők volt. Megszerezhetetlen és kedvenc.

Olvasol még meséket?

Mostanában megint olvasok :) 

Szoktál külföldi blogokat is követni?

Könyveseket nem nagyon, mert csak ácsingózok a különlegességek után, amik persze ki tudja megjelennek-e magyarul. Aztán meg jön a lelkifurka, hogy miért nem olvasok angolul, hiszen azt is megtehetném... Gasztro blogokat viszont rendszeresen!

Legviccesebb keresési kulcsszó, amivel a blogodra találtak?

"luxusprosti" :D Régebben többször megnéztem, és erre emlékszem. Ja, meg "szőrös férfihere ellen".

Ha most bárhol lehetnél, akkor...?

Most itt a legjobb, ahol vagyok. Ilyen még nemigen volt az életemben... Mindig Ausztráliába, Új-Zélandra, Kanadába vágytam... vagy bárhova máshova, el innen. Közben lassan rájövök, hogy a boldogság attól függ, kik vesznek körül és nem attól, hogy ez hol történik...

Olvasol idegen nyelvű könyveket is?

Nem nagyon :( Lelkifurka indul...

Melyik volt az a könyv, aminek megjelenését a legjobban vártad?

Philippa Gregory legújabb könyvei.

Mi lesz a következő példány, amire beruházol?

A következő? Vagy a következő 100? :)Már van néhány rendelésem itt-ott leadva, szerintem értük megyek, amikor tudok. Pl. A történész, Alig akad ma jó ember.

És akkor 11 dolog rólam. Titkokat mondjak vagy miket? Mi lehet érdekes mások számára?

Mondom, ami eszembe jut.

1. Egyik hobbim a képgyűjtögetés az internetről. Miért, mi célból, nem tudom. A férjem állandóan piszkál, hogy teleszemetelem a vinyót :)
2. Szeretem a szemléletmódosító nagy gondolatokat. Azokat, amik rávezetnek valamire, közelebb viszik az embert az élet értelméhez, a boldogsághoz. A boldogság bennünk van, de már annyira csökevényes az értékrendünk, annyira nem tudjuk, mire is van szükségünk, hogy az elképesztő.
3. Érdekel az emberi lélek, a pszichológia. Hogy ki miért lesz olyan, amilyen. Mindig is érdekelt. Ennek köze van a kettes ponthoz. Az önismeret fontos.
4. Nem szeretem a kávét édesen. Viszont imádom a tetején a tejszínhabot. Aztán jöhet a lelkifurka a kalóriák miatt. Amúgy átálltam a koffeinmentesre és mindenkinek csak ajánlani tudom. Főleg, aki küzd a tachycardiával, a függőséggel, elvonási tünetekkel, stb.
5. Imádom a ritkaságokat, különlegességeket... Könyvben, ruhában, zenében, stb.
6. Nem vagyok egy itthon csücsülős típus. Mindig mennék, találkoznék, kávéznék, sétálnék, stb.
7. Gyümölcsevő vagyok. Barack, nektarin, szőlő, alma az alaptáplálékom. Meg imádom a földimogyorót is. Sajnos a házi sütiket se vetem meg. Viszont csak vizet iszok...
8. Imádom a leértékeléseket. Szeretek valami vágyott cucchoz olcsón hozzájutni. Olyan jó érzés.
9. Oda vagyok a színekért. Az ég, a virágok, a ruhák, az ételek és minden egyéb el szokott bűvölni.
10. Szeretek mosogatni és porszívózni, viszont a hátamon feláll a szőr a vasalástól. Évekig nem is vasaltam, de a sors úgy intézte, hogy mostanában megint rákényszerülök...

Most meg az a probléma, hogy körbenéztem gyorsan és már mindenki megkapta. 11 ember az rengeteg és perpill egyet sem találok, akinél még nem járt ez a kis kedvesség. Így itt most nálam elakad :(

Még egyszer köszönöm és annak is, aki elovassa :) Kíváncsi lennék, hányan teszik.


UPDATE:
Anaria jelentkezett, hogy ő még nem kapta meg, így gyorsan pótolom a hiányosságomat és tovább is adom Neki szeretettel, hiszen nagyon megérdemli!!
A kérdéseim Neked:


1. Esti elalvás előtt szoktál-e olvasni?
2. Írsz-e naplót?
3. Mi a kedvenc ételed?
4. Szoktad-e nézni a szivárványt?
5. Kutya vagy macska?
6.  Hogyan választod ki, mit olvasol legközelebb?
7. Gyűjtesz-e valamit?
8. Ha ideges, feszült vagy, mi nyugtat meg?
9. Van-e az olvasáson, filmeken és zenén kívül más hobbid?
10. Édeset vagy sósat?
11. Szeretsz-e utazni?
+1 privát kérdés: Mi a keresztneved? (Válasz privátban, teljes nevet is elfogadunk ;))

Szokásainkrul :)

• Olvasási szokások változása
• Évszakok és könyvek, avagy milyen könyvet olvas tavasszal, nyáron, ősszel, télen?
• Olvasási szokások: hol, mikor olvas szívesen? (otthon, tömegközlekedésen, parkban, erkélyen, reggel, délben, este, stb.)

Az olvasás-népszerűsítő játéknak lassan vége, fent olvasható ugyanis az utolsó heti kérdéskör. Amikor meghirdetésre került a játék, nagy izgalommal vártam a témákat, legszívesebben azonnal mindegyikről kifejtettem volna a bennem felhalmozódott válaszokat, véleményeket, aztán amikor valóban elő kellett hívni a szavakat, néha nem tudtam, pontosan mi is volt az, amit annyira el akartam mondani.

Azt hiszem, néha elszállt az ihlet. 

Eszembe ötlött, hogy lehetségesnek tartom, hogy folytatni fogom ezt a rendszert, ha nem is heti rendszerességgel, de alkalmanként nem csak könyvélményekről számolok be, hanem valami egyébről is írok. Nem tudom biztosan, de lehetséges.

Ez a hét eddig a legkönnyebb számomra: bárhol és bármit szívesen olvasok. Nincsenek olvasással kapcsolatos Hold-ciklusaim, nem függ a kedvem az egy négyzetméterre jutó aktuális csapadékmennyiségtől vagy az UV-B-sugárzás mértékétől, és nincsenek különlegesen kedvelt helyszíneim. Legalább ebben az egy dologban nem vagyok hoppáré. Csak olvasok. Bárhol. Bármikor. Bármit (=bármi jót).

Az olvasási szokásaim is csak annyiban változnak az idővel, mint én magam. Szépen lassan és örökké. Mindig találok valami új érdeklődési terültet, ami magához vonz, majd megunom és továbblépek egy újabbhoz. Erről már írtam egyébként korábban, de azért elismétlem: A sok-sok értékes blognak és a moly.hu-nak köszönhetően rengeteg jó könyvre felhívtátok a figyelmemet, olyanokra is, amelyek lehet, hogy sose jutottak volna el hozzám. Eljutottam oda, hogy a fülszöveget sokszor el sem olvasom. Ha fejen talál egy jó ajánlás egy megbízható személytől, akkor anélkül indulok el kiszaglászni a könyv lelőhelyét, hogy komolyabban utánaolvasnék a továbbiakban.
Mondhatnám, hogy az életem a látótér-szélesítésről szól. Könyvek terén is.

Ezúton is köszönjük a játék megszervezését, kedves Andiamo!

Utolsó előtti...

•     Klasszikusok kontra kortárs irodalom
•     Magyar kontra külföldi irodalom, avagy miért félünk egy-egy magyar/külföldi író művétől?
•     Regények kontra novellák: Ön melyiket preferálja? Miért? Olvas-e novellákat?
•     Az iskolai irodalomórák bátorítanak vagy tántorítanak? Miért olvasnak egyre kevesebbet a fiatalok? Ön mit olvastatna az ifjúsággal?

Klasszikusok vs. kortárs irodalom:

Mindkettőre szükségem van. Kortárs író ritkán tud jó korrajzot megjeleníteni (persze vannak kivételek!!), így a klasszikusok számomra nélkülözhetetlenek - hiszen szeretek kilépni a 21. századból. De a kortárs írók könyvei is magukkal tudnak ragadni. Rengeteg fantasztikus könyv születik mostanában. Szerintem nem lett kevesebb a tehetség, csak változtak a lehetőségek, dömpingszerű lett a könyvkiadás, sok új munka jelenik meg, nehéz kiválogatni a valóban értékeseket. 

A magyar kortárs irodalomtól viszont félek. A régieket nagyon szívesen olvasom (Móricz az egyik legnagyobb kedvencem, de imádom Jókait, Mikszáth-ot és másokat is), de ha kortárs irodalommal próbálkozok, szinte mindig félrenyúlás lesz belőle. Lehet a kezemmel van a baj és hamarosan ráakadok a kellemes csalódást jelentő műre is...

Összességében egyébként több külföldi könyvet olvasok, mint magyar irodalmat. Ennek a nagy számok törvénye lehet az oka... Nem szeretek szabályokat felállítani magamnak, de azért a jövőben majd szeretnék több magyar írótól könyvet fogni a kezembe. Egyébként volt olyan időszakom, amikor 5 Móricz-ot olvastam el egymás után...

Szeretem a novellákat, de viszonylag ritkán kerülnek a kezembe. Szerintem  a novella nagy vállalkozás mind az író, mind az olvasó számára, hiszen a hangulatkeltésre nagyon rövid idő áll rendelkezésre. Pillanatok alatt el kell érni a hatást. Számomra egy kis nehézséget jelent a novelláskötet olvasása, mert nehezen tudok átlibbenni egyik hangulatból a másikba, egyik légkörből bajosan szellemülök át a másikba - amennyiben az író ügyes ebben. Ilyenkor azt érzem, velem van a baj, én vagyok túlságosan lassú, nem bírom követni a pörgést. Ezért van az, hogy regényekben is a hosszabb lélegzetvételűeket szoktam nagy kedvencemként megjelölni, hiába tartok a több kötetes regényektől, mindig jól esik hosszú időt eltölteni egy szépen megalkotott világban - időről időre, ismerőként kinyitni a könyvet és rutinosan átlényegülni a történetbe. Az Elfújta a szél után erős hiányérzetem volt, mintha valami veszteség ért volna.

És végül: miért olvasnak kevesebbet a fiatalok? Szerintem egyszerűen azért, mert egy csomó más dolog lefoglalja őket, pl. a számítógépes játékok és az internet. A tévé is "hasonló" kikapcsolódást nyújt, de sokkal kevesebb energiabefektetéssel. Lusta társadalomban élünk, na. Közben egyik sem tudja, mitől fosztja meg magát. És lehet, hogy soha nem fognak ráébredni. Lusták vagyunk, de soha nincs időnk semmire. Az anyukáknak nincs idejük mesét olvasni, együtt verset tanulni - az ilyen gyereknek honnan jutna eszébe, hogy könyvet vegyen a kezébe, most komolyan? És ő sem fog meséskönyvvel ülni este a kisgyereke ágya mellé. az biztos. Szerintem mindenkinek arra van ideje, amire akarja, hogy legyen - persze bizonyos keretek között. Sosem szoktam megérteni azt a fajta sipárgást, amikor valaki meghallgatja, hogy mennyit olvasok (egyébként azt, hogy ténylegesen mennyit olvasok, nagyon kevesen tudják), és elájulnak, hogy mennyi szabad időd lehet, milyen jó Neked. De azt senki sem kérdezni meg ilyenkor, hogy mennyit tévézel naponta, mennyit jársz bulizni éjszaka, mit csinálsz a buszon reggelente... Kérem szépen... szervezés kérdése. El tudom képzelni, hogy lesznek időszakok az életemben, amikor fele ennyi időm fog rá jutni, volt is már ilyen, de valamennyi kevéske azért mindig csurrant-cseppent. Volt olyan egyetemi félévem, amikor egész félévben csak A boldog embert olvastam (Móricz Zsigmondtól): minden reggel befelé menet az egyetemre azt olvastam a buszon, amikor nem vizsgázni mentem. Más szabad időm tényleg nem volt, mert éjjel sokáig tanultam, utána pedig álmatlanul forgolódtam idegességemben. Így pont fél év kellett neki.

Életem könyve

• Kedvenc műfajok
• „Az vagy, amit olvasol”, azaz lehet-e valakinek a személyiségére következtetni az olvasmányai alapján?
• Könyvek, amik megváltoztattak, amik hatottak rám
• Milyen könyvet írna legszívesebben?

Azt mondják, olyan ingerekre vadászunk, amilyen kevés ér az életünkben. Szerintetek ez igaz lehet? Tehát akinek kevés szerelem jutott, az romantikus regényeket olvas, akinek pedig nyugodt mederben folyik az élete, a borzalmakra, tragédiákra, netalántán a thrillerre és a horrorra vadászik. 

Nem tudom a választ.

De az biztos, hogy én nagyrészt szépirodalmat olvasok, azért néhány szórakoztató irodalom kategóriába ágyazott könyv belekerül a gépezetbe... 

Hogy miért? Mert ez tetszik. Semmilyen elméletem nincsen ezzel kapcsolatban. Szeretem az olyan könyveket, amelyek emberi sorsokat mutatnak be, szeretem az életrajzokat. Valamiért vonzanak a világháború idején játszódó kötetek, de az amerikai telepes-korszak és a polgárháború is ilyen. Az a legjobb, ha kiléphetek ebből a mai világból, kiléphetek a napból (hétfőből, keddből, szerdából, stb.), felvehetem a kosztümöt (mert a "kosztümös" regényeket is imádom!) és beléphetek egy letűnt kor színfalai közé. Bírom a kisasszonyos könyveket. Szeretem a történelmi regényeket is. Ebből a szempontból a magyar könyveket is kedvelem, egyébként kortárs magyar irodalmat elvétve olvasok. Minden könyvet szeretek, ami számomra ad valamit...

És milyen könyvet írnék, ha egyszer az jutna eszembe? Nem tudom, hogy nekifognék-e valaha, de ha megtenném, akkor szerintem valamilyen körülöttem élő személyről írnék vagy olyanról, akit személyesen is megismertem valamilyen formában. Annyi őrültség történik a világban és olyan fura arcokkal találkozok, hogy bőven alapot szolgáltatna egy/több(!) regénynek. Lehetne belőle szépirodalom, fantasy, de olyan is maradna, amit csak a sci-fi kategóriába tudnék beszorítani. 

És persze még egy valami van, amiről könyvet írnék: egy életrajzot, aminek az alapja a nagypapám élete utolsó éveiben számomra memoár lenne. Lehet, hogy ezt egyszer megteszem...

Továbbgondolnám ezt a kérdést: Ki írna önéletrajzot? Szerintem sokunkban megvan az az igény, hogy nyomot hagyjunk a világban. Aki blogot ír, az jobb, ha erre a kérdésre nem is válaszol (legalábbis nemmel nem). Én már 10 éves korom körül gondoltam arra naplóírás közben, hogy ezt a lenyomatot a gyerekkoromról, a világról 1990-es években pont az unokáim, dédunokáim fogják újra tanulmányozni... A hajlam bennem van :)

Ez már az V. hét volt!!

A legnehezebb hét

Az Olvasás 7 hete - 4. hét

• Védőbeszéd a szépirodalom mellett
• Védőbeszéd a szórakoztató irodalom mellett
• Ha a kedvenc írójával/íróival készíthetne interjú, ki lenne/kik lennének a kiválasztott(ak)?
• A Moly.hu könyves közösségi oldal népszerűsítése

Gyorsan végigfutottam a 4. heti kérdéseken és arra ébredtem, hogy egyik sem az én témám! Mind a szépirodalom, mind a szórakoztatóirodalom rendelkezik valódi gyöngyszemekkel, én személy szerint több szépirodalmat olvasok. De előfordulhat, hogy megöregszem (titkon remélem!) és akkor fordul a kocka: több szórakozásra vágyom és leveszem a rózsaszín borítós Sophie Kinsella-könyveket is a polcról. Ki tudja?

A kedvenc írómmal/írónőmmel nem tudnék interjút készíteni, mert nincsen sajnos egy kiválasztott. Egyébként biztos nem az interjút választanám, sokkal inkább egy személyes beszélgetésre neveznék be: Polcz Alaine-nel, Szabó Magdával. De lehet, hogy marha nagy zavarban lennék egy igazi beszélgetéshez. Érdekelne még sok más író világszemlélete is, nem nagyon szoktam ezzel fantáziálni. Számomra sokkal érdekesebb lenne egy-egy könyv szereplőivel beszélgetni! Hiszen ők sokkal közelebb kerülnek hozzánk, belépünk a világukba, átérezzük a fájdalmukat, örömüket...

Több, mint 2 éve vagyok a moly.hu tagja. Jónéhány barátot köszönhetek az oldalnak és annál is több klassz olvasmányt. Számomra a moly egy közösség, amiben jól érzem magam, mert sok hozzám hasonló emberrel találkozhatok. És persze látótér-szélesítés: annyi könyvre hívták már fel a figyelmemet, hogy nem is tudnám mindent elsorolni!

Egyetlen csapda van, amibe szerintem sokan belesétálnak: a kényszer-olvasás. Mindenféle listákat állítunk össze, eseményeken veszünk részt, a teljesítményre törekszünk, aztán sokan panaszkodnak, hogy mennyi a tennivaló. Az olvasás akkor jó, ha szórakoztat, kikapcsol, nem feladat és nem is kötelesség. Abból éppen elég van az életben. Mégis miért veszünk a nyakunkba terveket és teljesítendőket? Azért, mert ettől a közösség részének érezzük magunkat, valahová tartozónak. Ami e nélkül is megvan, de a bárányszellem... (hogy ne bántsak meg senkit, legfőképpen magamat sem, aki szintén egy vagyok a sok bégető közül).

Az olvasás 7 hete - 3. hét

Megint népszerűsítem az olvasást, legalábbis igyekszem. Tulajdonképpen minden olyan percem erről szól, amikor blogot írok. Hátha valakinek pont ettől jön meg a kedve egy könyvhöz. Vagy csak nem találja a megfelelőt. Ez az, ami miatt könyves blogot vezetek. Ez az elsődleges oka. A statisztikákból leszűrtem, hogy van létjogosultsága, több olvasót üdvözölhetek az oldalon, mint valaha is gondoltam volna. Emellett szeretek is írni. Vannak olyan pillanataim, amikor inkább nyűg, nehezebben megy, de van olyan is, amikor "alig tudom elzárni a csapot", még írnék, és még folytatnám, még mindig eszembe jut valami, amit megosztanék. Jól esik befejezni egy bejegyzést, lenyomatot hagyni a nagy világban, még akkor is, ha ez egy borzasztóan pici valami. Nagyon szeretek olvasni, engem valósággal elvarázsolnak a könyvek (na nem mindegyik, de ezt jelzem is...), és néha égek a vágytól, hogy megosszam a bennem pezsgő érzéseket, közvetítsem a hangulatot, hátha másnak is ilyen jó lesz. Oda vagyok a történetekért. Belőlem az igazán jó könyv sohasem tűnik el - nem kell ahhoz blog, hogy emlékezzek a hangulatra, az érzésre, amit keltett, még ha a történetre pontosan nem is fogok. Tisztában vagyok azzal, hogy a könyveket forgató internetezők közül egy meghatározott réteget érdekelhet a blogom, hiszen a ma legdivatosabb könyvekkel egyáltalán nem foglalkozom: nem olvasok ifjúsági irodalmat, szórakoztatót is ritkán, romantikusat alig. Nem azért, mert divatellenes lennék, egyszerűen nem passzol az ízlésemhez, mondhatnám, hogy nem kötnek le, folyton olyan érzésem támad olvasás közben: hogy ezt már láttam valahol, ezt már olvastam máshol. 

Azt nem mondom, hogy a visszajelzések miatt vezetek blogot, tudom, hogy ez csalóka, mert én alig-alig szoktam írni másokhoz kommentet, mégis közel 100 blogot olvasok havi gyakorisággal. Ettől függetlenül nagyon jól esik 1-1- visszajelzés.

Ha magamból indulok ki, akkor mindenképpen van hatása a könyves blogoknak. Egyrészt fokozza egyes műfajok divatossá válását - ami nem baj. Mindegy mit, csak kezdjen el egy fiatal könyvet olvasni, majd később megpróbálkozhat a szépirodalommal, de lehet sosem fogja szeretni - a lényeg, hogy olvas. Másrészt aki sokat olvassa bloggerek és bloggerinák véleményét, az egy idő után ráébred arra, hogy kivel passzol össze az ízlése és kivel nem. Mások véleményét figyelembe szoktam venni, hiszen a fülszöveg sokszor egyáltalán nem informatív. Már tudom, kik azok, akiknek az ízlése alapján választani nem lesz félrenyúlás. Néha viszont jól esik valami újat találni: mindenféle ajánlás nélkül, szinte elsőként olvasni könyvet. Mióta az interneten is figyelem a könyveket, a megjelenéseket, kritikákat, sokat színesedett a palettám, egy csomó jó kötetre bukkantam.

Az éppen soron következő olvasmányomat a választék határozza meg, és az aktuális harántimpulzus. Új könyvet úgy szoktam kezdeni, hogy reggel (szinte kivétel nélkül reggel!) magamhoz veszem a kötetet. Akkor és hirtelen döntök. Van olyan persze, amire hetekig készülök, de valamiért mindig arrébb pakolom, egyik reggel aztán úgy döntök: ma ezt olvasom, és kész. Van olyan, hogy este elhatározok valamit, mivel szeretném folytatni, aztán reggel másfajta szél fújja meg a fejemet :) Kivétel ez alól a kölcsönkönyv: azokat mindig gyorsan elolvasom, mert minél hamarabb szeretem visszaszolgáltatni. Inkább abban befolyásolnak mások (bloggerek, molyolók), hogy miket vegyek/szerezzek be.

Filmadaptatiók: Sokat megnéztem már, de egyértelműen csak az Anne Shirley-t tudom előhozni, ami szerintem fantasztikus. Számomra nagyobb élmény volt, mint a könyv, azt szinte csak tiszteletből olvastam el (az első részt). Kicsi korom óta rajongok érte és annyiszor láttam már, hogy szinte szó szerint tudom mondani a szöveget.

Mai konzekvencia:

Olvassunk. Mindegy mennyit, csak sokat!

Az olvasás 7 hete - 2. hét

Klassz kérdések merültek fel ezen a héten is. Többségükről sajnos rendelkezem saját véleménnyel, így megint hosszabb bejegyzés születik...

Könyvtár-e avagy könyvvásárlás?

Az utóbbi időben, ha tehetem, egyik sem (hála az e-könyveknek), de egyébként szeretem a magaménak tudni, amit elolvasok. Pedig nem sok könyvet olvastam eddig újra, mégis meghagyom a lehetőséget. Őszintén szólva könyvtárban utoljára az egyetem első évében voltam, akkor szakmait nézegettem. Azelőtt pedig 8. osztály körül volt egy nagyon ciki élményem: kivettem egy nagy könyvtárból 3 könyvet, átlapozgattam, elolvasgattam őket és el is felejtettem. Egy olyan évre rá küldtek egy cuki levelet, amiben az egész nyáron át gyűjtögetett zsebpénzem 90%-át követelték a lejárt határidő miatt. Hatalmas csalódás volt, hiába az én hibámból történt az egész. 

Általános suliban nagy divat volt délután átjárni a könyvtárba (napköziben), ami a suli mellett volt közvetlenül. Nagyon szerettem a hangulatát, volt egy egy sarok berendezve egy nagy párnával... Akkoriban sokszor jártam arra, magazinokat olvasgattunk, könyveket nézegettünk. Konkrétan olyanra nem emlékszem, hogy regényt kölcsönöztem volna a klasszikus módon, de lehet, hogy előfordult.

Könyvet viszont az utóbbi 6-7 évben sokat vettem: exponenciálisan növekedő mértékben. Persze szinte csakis antikvár könyveket vagy kihagyhatatlan akcióban újat. Azelőtt anya vett néha-néha új darabokat, főleg a könyvklubot szerettük. De már vagy 15 évre visszagondolva úgy rémlik, hogy csak hüledezünk az új könyvek árain. Ajándékba viszont nagyon szívesen veszek könyvet, mindig nagy izgalommal csomagolom. 

Már több, mint 1 hónapja egyébként egyetlen könyvet se vettem. Körülbelül 80 olvasatlan könyv van a polcaimon (de lehet, hogy megvan 100 is), gyönyörűen mutatnak a nappaliban, de most már elég volt a gyűjtögetésből. 

És itt elő is kerül a következő, mostanában sokat vitatott téma: e-köny vagy papír alapú? Én nem tudom letenni a voksomat egyértelműen egyik mellett se. Imádom mindkettőt. A könyveket lehet gyűjteni, fogdosni, simogatni, lapozgatni, szagolgatni, látványosan rendezgetni - ki ne lenne beléjük szerelmes?! De mint lelkes kindle-használó, az e-könyveket is nagy becsben tartom. Nagyon kényelmes módja az olvasásnak, elég hozzá egy kezem, amit egy hagyományos könyvnél nem engedhetek meg magamnak. Ez kényelmi szempont, akik órákig rabjai maradnak egy-egy regénynek, tudják, hogy nem mindegy, milyen pózban tesszük ezt. Ráadásul rengeteg könyvem lehet velem egyszerre. Ezt is lehet simogatni, fogdosni. Sose csukódik be váratlanul. Tudja, hol folytassuk a könyvet. Könnyű benne jelölgetni. És persze olcsó. 

Az igazság általában az, hogy mostanában egy papír alapú és egy elektronikus könyvet egyszerre olvasok. Alkalomtól, helyzettől és kedvemtől függően veszem elő egyiket vagy másikat.

A könyvsorozatok: soha életemben nem olvastam még könyvsorozatot. De már tervezem. A polcomon ott sorakozik az Anne B. Radge-trilógia és egy szépséges négyes Juliette Benzonitól (Fiora-sorozat). Remélem, egyszer ők is sorra kerülnek. Virtuális polcaimon pedig több sorozatot is kinéztem magamnak, de amit legjobban szeretnék, az Merle-től a Francia história-kötetek.

És végül a könyvek rendszerezgetése, ami előre feltételezi, hogy van olyan sok, amit már rendszerezni kell. A könyvespolcaimon nincs egységes rend, stílus szerint vannak kissé szétválogatva (pl. 2. világháborús, kisasszonyos), de mindegyiknek kialakul egy helye, ahol lakik. Néha hetekig gondolok egy könyvre, hogy el kéne olvasni, fejből tudom a helyét, odanyúlok, néha kiveszem, belelapozok. Aztán visszateszem. Egyszer meg nálam ragad. A molyon jobban elhatalmasodott rajtam a rendezgetési mánia, ott vannak mindenféle polcaim és gyűjteményeim, terveim és céljaim, kívánságaim és vágyaim. Az első polcot terápiás célzattal hoztam létre: azok a könyvek kerültek rá, amiket megvettem, de még nem olvastam. Hátha szembeötlik, milyen sok van. Nem sokat segített eddig :)

Az olvasás 7 hete - 1. hét

Az első könyvélmény(ek)

Életem első elolvasott könyve Anna Sewell-től a Fekete szépség volt. 2. vagy 3. osztályos koromban kaptuk a Mikulástól az iskolában. Amikor kibontottuk a becsomagolt ajándékokat, körbenézve a teremben láttam, hogy kétféle könyvet ajándékozott a piros ruhás Télapó, az egyik egy sárga alapon színes borítós könyv volt (azóta sincs arról sejtésem, mi lehetett), a másik pedig a Fekete Szépség - ezzel a sivár, egyszínű borítóval. Természetesen nekem sokkal jobban tetszett a másik színes borítós, így az egyik lányt azon nyomban meg is kérdeztem, nincs-e kedve elcserélni. Persze nem volt. És akkor még sejtésem se volt róla, hogy életem első könyvélménye ez a könyv lesz és arról sem, hogy ez mennyire meghatározza a későbbieket: megszerettem olvasni, a Fekete Szépséget kapásból háromszor olvastam el, így ez az első három könyvélményemnek is beillik. Ráadásul felkeltette az érdeklődésemet a lovak iránt is, talán pont ez a könyv indította útjára életem egy meghatározó szakaszát, ami nagyrészt a lovakkal telt (ha fizikailag nem is minden perc, de a fantáziámban mindenképpen!).

Olyan 10 éves koromból egy meghatározó emlék: még ma is érzem a bizsergést a hátamon, ha a helyzetre gondolok. Ezzel a könyvvel bújtam el egy nyáron a magas kukorica között, egy pokrócot vittem magammal és szinte egy szuszra kiolvastam a Ronját. Nagyrészt az is erdőkben, barlangokban játszódik, így a fantáziám révén hasonló izgalmat éltem ár, mint a könyv szereplői. Eszembe jutott közben néhányszor, hogy hátha keresni fognak, de nem tették. Hamarabb lett vége a könyvnek. Nagyon izgi volt!

Ezt is 9-10 éves koromban olvastam az ágyamban téli estéken. Kint hatalmas hó volt, egész nap szánkóztunk. Bele tudtam képzelni magam a szituációba, hiszen téli időszakban játszódó regényről van szó. Ez volt talán az egyetlen olyan könyv az olvasottak közül, amiben cigánygyerek szerepel. Ekkor tanultam meg, mit jelent az a szó, hogy purdé. Még mindig tisztán emlékszem a felfedezésre...

És persze kutyás könyv, ez nagyon fontos!

11 éves koromból származik a konkrét emlék: a kórházi ágyon fekve olvasgatom, a kartörésemet operálták és ezzel a könyvvel feküdtem be a kórházba (Persze lovasbaleset következménye volt... mi más lehetett volna? Esetleg fáramászás :)). Nagy szükség volt a fantáziámra, hiszen a fehér falak közül nem volt egyszerű kiszabadulni és eljutni a folyóik Huck-kal és Tommal. De persze sikerült.

Ezek a könyvek elevenen bevésődtek az emlékeim közé, tökéletesen megfeleltek a kalandvágyó, nyughatatlan gyermeklelkemnek. Más lett volna felnőni nélkülük. Akkor mindössze maradt volna a csendes téli este, a kukoricalevelek és a napsütés, illetve a kórházi falak fertőtlenítőszagú személytelensége.

És persze ki adta az első könyvet a kezembe? Nos, az általános iskolai Mikulás mellett (akinek valódi kilétére akkor nem derült fény)  ez a személy az anyukám volt, aki egészen pici koromban felolvasott nekünk és verseket tanultunk együtt. Később válogathattam a könyvespolcáról, mindig ajánlgatta a jobbnál jobb regényeket, amelyeket ő maga már olvasott (Diderot: Az apáca,  Bronte: Üvöltő szelek, Segal: Szerelmi történet, Jókai M.: Az aranyember, Merle-könyvek, Szabó Magda: Abigél, stb.). Fiatal korában nagyon sok könyvet forgatott, de sajnos az utóbbi időben már nem okoz neki szórakozást.

Olvassunk!

Andiamo fejében született meg az ötlet, hogy olasz mintára nálunk is elférne egy nagyszabású rendezvény, mely az olvasást népszerűsíti. Jó néhány hete szervezkedik már ennek az érdekében, nagyon sokan érdeklődnek az esemény iránt, mely, mint lehet sejteni, első alkalommal kerül megrendezésre Magyarországon. Egyelőre internetes körökben lehet részt venni benne, de szerintem az érdeklődés mértékétől függően az elkövetkező években akár más formában bővíthetnénk a repetoárt (pl.  rendezvények).

Az idei játékról: 7 hétig fog tartani (július 4-augusztus 21.) és bárki részt vehet benne, akinek kedve tartja. Tehát nem csak könyves blogok tulajdonosai. Ha van bármilyen blogod, facebook-oldalad, iwiw-ed, akkor már jelentkezhetsz is. 

Az olvasás népszerűsítése érdekében minden héten, tehát 7 héten át egy-egy bejegyzést kell írnod témáról, ami az adott heti témák közül a legjobban érdekel.

Ezek közül lehet választani: 

I. hét (júl. 4-10.)

•     Az első könyvélmény(ek)
•     Ki adott először könyvet a kezébe? Kinek a hatására kezdett el olvasni?
•     Könyvek, amiket utált, de mindenki más szerette
•     Könyvadoptáció: vegyünk védelmünkbe egy kevésbé olvasott könyvet!

II. hét (júl. 11-17.)

•     Könyvtár vagy könyvvásárlás?
•     E-book vagy könyv?
•     Sorozatok: olvas-e, gyűjt-e sorozatokat?
•     Milyen rendszer alapján rendezi a könyveit? (ábécérend, műfaj, sorozat, szín, szerző szerint, stb.)

III. hét (júl. 18 - júl. 24.)

•     Mi alapján értékel egy könyvet?
•     Mi alapján választja ki a következő olvasmányát?
•     Filmadaptációk: kedvencek, a legpocsékabb adaptáció
•     Miért vezet/olvas Ön könyves blogot? Van-e hatása egy-egy könyves blognak az olvasásra? (pl.: a következő olvasmányát egy blogbejegyzés hatására választotta ki) Van-e/Vannak-e kedvenc blogjai/bloggerei?

       
IV. hét (júl. 25 - 31.)

•     Védőbeszéd a szépirodalom mellett
•     Védőbeszéd a szórakoztató irodalom mellett
•     Ha a kedvenc írójával/íróival készíthetne interjú, ki lenne/kik lennének a kiválasztott(ak)?
•     A Moly.hu könyves közösségi oldal népszerűsítése

         

V. hét (aug. 1 - 7.)

•     Kedvenc műfajok
•     "Az vagy, amit olvasol", azaz lehet-e valakinek a személyiségére következtetni az olvasmányai alapján?
•     Könyvek, amik megváltoztattak, amik hatottak rám
•     Milyen könyvet írna legszívesebben?

          
VI. hét (aug. 8 - 14.)

•     Klasszikusok kontra kortárs irodalom
•     Magyar kontra külföldi irodalom, avagy miért félünk egy-egy magyar/külföldi író művétől?
•     Regények kontra novellák: Ön melyiket preferálja? Miért? Olvas-e novellákat?
•     Az iskolai irodalomórák bátorítanak vagy tántorítanak? Miért olvasnak egyre kevesebbet a fiatalok? Ön mit olvastatna az ifjúsággal?

VII. hét (aug. 15 - 21.)

•     Olvasási szokások változása
•     Évszakok és könyvek, avagy milyen könyvet olvas tavasszal, nyáron, ősszel, télen?
•     Olvasási szokások: hol, mikor olvas szívesen? (otthon, tömegközlekedésen, parkban, erkélyen, reggel, délben, este, stb.)

Ugye milyen érdekes témák? Hirtelen nem is tudom, melyiket választanám. Szerencsére többet is lehet.

És miért éri meg Neked ez a fáradtság? Egyrészt hátha a Te hatásodra fog valaki levenni a polcról egy könyvet, ami eddig tévézés közben eszébe sem jutott, másrészt részt vehetsz egy nagyszabású rendezvényen, harmadrészt pedig minden héten könyvnyeremény kerül kisorsolásra. Nagyon jó könyvek, néhányat már olvastam közülük, és a többi is nagyon érdekel. Íme a választék: http://moly.hu/polcok/nyeremenykonyvek-az-olvasas-7-hetere.

Az eseményről minden információt megtalálsz itt:

http://konyvelmeny-beszamolo.blogspot.com/2011/06/menetrend.html

Én mindig is azt mondtam és fogom mondani: olvassunk minél többet, fejlesszük a képzelőerőnket, a tévé helyett a minőséget válasszuk, azt amitől többek leszünk.

Régebben írtam a keresztszemes blogomon az olvasásról, ami egész életemben érvényes volt. Akkor is, amikor 11 éves koromban a kertünk hátuljában a magas kukorica rejtekében olvastam a Ronja, a rabló lányát vagy amikor 8 éves koromban Fekete szépségért izgultam egyszer, kétszer, háromszor... Az érzés és az élmény semmit sem változott.

Köszönöm, hogy részt veszel Te is az eseményen!

:o)

Nagyon-nagyon szépen köszönöm f-andinak és Andiamo-nak, hogy gondoltak rám!  Mindketten Andik, mindketten boszik :) És nagyon jó ízlésük, klassz blogjuk van.
Sajnos most dögrováson vagyok az utóbbi napokban, így fogalmam sincs, ki az, aki még nem kapta meg, de én tovább adnám mindenképpen azoknak, akiknek a blogja és jelenléte itt a virtuális/való világban fontos a számomra.

amilgade - Már régóta olvasom a blogjait és nagyon szeretem....
szeee - Szuper könyveket olvas és bírom a kritikáit
diamant -  Talán ő a legújabb, de kivitelezhetetlen mennyiségű könyvet olvas
miestas- Nagyon értékesek a kritikái és szuper könyveket olvas!
Andiamo - Nem tudom ugyan, mennyire szabad visszapasszintani a díjat, de ő mindenképpen megérdemli, és itt is leszögezném, hogy az oldala kincs, különleges könyveket olvas, ő maga pedig csodás személyiség :)
f-andi: Aki pedig a meglepetések embere :) És persze sokban hasonlít az ízlésünk :)

Ez már összesen 6, de elvenni nem tudnék belőle, csakis hozzárakni!!

A díjjal kapcsolatos szabályok:
1, Egy bejegyzés amiben a díj logója megjelenik és a szabályok feltüntetésre kerülnek
2, Belinkelni azt a személyt akitől a díjat kaptad és tudatni vele, hogy elfogadod.
3, Továbbadni 3-5 tehetséges , lehetőleg kezdő blogtársadnak és ezt tudatni is velük.

 

Körbeért

 Köszönöm a játékot Jucusnak! Azt hittem, majd itt aztán gyorsan megválaszolgatom a kérdéseket, de végül órákig törtem a fejemet rajtuk. És így sem érzem teljesnek a válaszokat. Lehet a gyors asszociáció módszert kellett volna követnem.....
Úgy láttam, már szinte mindenki megkapta. Mégis továbbadnám annak, aki még nem.

01 – A múlt év legjobb könyve:
Lesley Pearse: Utazók

02 – Több, mint 3 alkalommal olvastad:
nincs ilyen, ahhoz túl sok az olvasatlan könyvem

03 – Kedvenc könyvsorozat:
Lucy Maud Montgomery: Anne -sorozat

04 – A sorozat kedvenc része:
Anne otthonra talál

05 – Boldog leszel ettől a könyvtől:
Laclos: Veszedelmes viszonyok

06 – Szomorúvá tesz:
Móricz Zsigmond: Árvácska

07 – Leginkább alulértékelt könyv:
Bronte: Üvöltő szelek

08 – Túlértékelt könyv:
Virginia Woolf: Orlando

09 – Amiről azt hitted nem fogod szeretni, de végül mégis: (és még mennyire...)
Anna Gavalda: Együtt lehetnénk

10 – Kedvenc klasszikus:
Jókai Mór: Az arany ember

11 – Ami nagyon nem tetszett:
Umberto Eco: A rózsa neve

12 – Amit valaha szerettél, de most már nem:
Dan Brown: A Da Vinci-kód

13 – Kedvenc író(k): Móricz, Jókai Mór, Szabó Magda, L M Montgomery, Jane Austen, Bronte-nővérek

14 – Kedvenc könyv az író(k)tól:
Jókai Mór: Az arany ember; Móricz: Árvácska L M Mongomery: mind, Szabó Magda: Abigél, Austen: Büszkedés és balítélet, Bronte: Üvöltő szelek

15 – Kedvenc férfi karakter:
Mr. Darcy, ki más?

16 – Kedvenc női karakter:
Ilyen nincsen.

17 – Kedvenc idézet a könyvből:
"De amikor kimondta azt a szót, hogy lehetetlen, fölkaptam a fejem. Ettől a szótól mindig fellázadok." (Veszedelmes viszonyok)

18 – Csalódtál benne:
Umberto Eco: A rózsa neve

19 – Legjobb adaptáció:
Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek

20 – Kedvenc romantikus:
Jane Austen: Büszkeség és balítélet

21 – Gyerekkori kedvenc:
Anna Sewell: Fekete Szépség

22 – Kedvenc saját könyved:
Anna Sewell: Fekete Szépség (de nem én írtam :o)

23 – Régóta el akarod olvasni, de még mindig nem került sorra:
Tolsztoj: Anna Karenina az élen, de a többi listámra került könyv is.

24 - A könyv, amit bárcsak többen olvasnának:
Richard Matheson: Csodás álmok jönnek
25 - A karakter, akivel leginkább tudsz azonosulni:
Kisfokban sok ilyen karakter van, olyan, akivel teljesen tudtam, olyan nem volt. Akivel sokszor szeretnék: Anne Shirley.

26 - A könyv, ami megváltoztatta a gondolkodásodat valamiben:
Richard Matheson: Csodás álmok jönnek

27 – Legmeglepőbb befejezés vagy csavar a történetben:
Nincs ilyen. Nehéz meglepni....

28 – Kedvenc könyvcím:
Mary Ann Shaffer – Annie Barrows: Krumplihéjpite Irodalmi Társaság

29 – Mindenki utálta, kivéve te:
Nem tudok ilyenről. Sose volt túlságosan kirívó ízlésem.

30 – Abszolút kedvenc könyv:
Margaret Mitchell: Elfújta a szél

Csökkentsd a várólistádat 2011!

Lobo, igazi moly lévén, pontosan átérzi a könyvhalmozás és gyűjtögetés, véget nem érő tervrendszerek problémáját és talált egy átmeneti megoldást rá: egy játék keretein belül válasszunk ki 12 elolvasni kívánt könyvet, majd a 2011-es év végéig olvassuk is el őket. Számomra ez terápiás véllal megy, így olyanokat választottam, amelyek régóta időznek a (virtuális vagy valós) polcaimon, ez az én listám:

Alessandro Baricco: Selyem

Beverly Swerling: Álmok városa 

Charles Dickens: Szép remények 

Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya 

Jane Austen: Emma 

Jókai Mór: Szegény gazdagok 

Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina 

Louisa May Alcott: Régimódi lány 

Philippa Gregory: A másik Boleyn lány 

Sánta Ferenc: Az ötödik pecsét 

Sara Gruen: Vizet az elefántnak 

Steven Saylor: Római vér 

Játééék!!

Morzsi hívott játszani ezúttal. Érdekes kérdésről van szó a játékban, mindössze egyetlen feleletet kell adni, majd a kérdést továbbpasszolni 3 bloggernek. Sokszor eszembe jut erről gondolkodni, miközben egy érdekes regényt olvasok, és nem csak azért, mert esetleg irigylem a főszereplőt, hanem előfordul, hogy azért, mert az a világ, amiben él, számomra olyan érdekes!
Tehát:

Melyik általad olvasott könyvben vállalnál szerepet, ki lennél és miért?

Annemarie Selinko Désirée című könyvét választanám a környezetemnek, és természetesen Désirée lennék, mégpedig azért, mert sose értettem a francia forradalom cselekményeit töri órán (talán segítene, ha látnám :)), illetve azért, mert - bár ez az egyik kedvenc könyvem - sose értettem meg, hogy lehet egy olyan fickóba, mint Napóleon ennyire halálosan beleszeretni???

Akinek pedig érdekel a véleménye:

Heloise
Ildy
Amilgade

Játék!!

 

Köszönöm Fiorellának, hogy gondolt rám!

"Egy szórakoztató játékra hívja az orosházi Justh Zsigmond Könyvtár a játékos lelkületűeket.

Röviden a lényeg: A veszítsd el a könyved! játék részeként a könyvtár „nyitott könyvtári napok” programsorozatot indított, s október 9-én remek programokkal várják az érdeklődőket. Lesz bloggerek közötti kerekasztal-beszélgetés, párbeszéd könyvekkel kapcsolatban, és sok minden, ami az olvasással összefügg, köztük az alábbi játékot érintő témák boncolgatása.

Aki részt akar venni a játékban, nincs más dolga, mint bejegyzésben vagy e-mailben az alábbi 5 szóra, ill. témára asszociációkat alkotni. A feladathoz hozzátartozik, hogy miután megírtad a bejegyzést, nevezz meg 5 másik bloggert, akinek kíváncsi vagy a véleményére. S ha mindez nem lenne elég, a hab a tortán, hogy a játékban részt vevők között kisorsolnak egy három könyvből álló könyvcsomagot a Partvonal Kiadó jóvoltából."

Olvasás: bármikor, bárhol, izgalom, élmény, történet, intelligencia, 

Kortárs magyar irodalom: Schäffer Erzsébet, Lévai Katalin

E-könyv: modern, újdonság, jövő, változatos, olcsó, személytelen

Könyves blogok: érdekes, hasznos, barátok, közösség, figyelemfelhívó, elgondolkodtató, vélemény

Könyvtár: csend, nyugalom, illat, nyitvatartás, választék

Köszönöm a játékot!

Az én meghívottaim: Heloise, F-Andi, Amilgade, Bernadett, Móni