A ​királykisasszony, akinek nem volt birodalma

 

Ursula Jones - Sarah Gibb: A ​királykisasszony, akinek nem volt birodalma

Nekem úgy tűnt a könyvesboltok polcelrendezése alapján, hogy Ursula Jones könyvei ma a kislányoknak szóló gyermekirodalom (?) divatosabb darabjai közé tartoznak - bár nálunk az ilyenfajta kategorizálás nem szokott bejönni, hiszen kisfiam legalább olyan elragadtatással böngészte a könyvet, mint jómagam.

Szóval ez egy modern királylányos mese, aminek erőssége mindenképpen a tetszetős, igényes illusztrációkban található, jó nagy alakú, részletgazdag, a borító enyhén csillanós és az árnyékszerű ábrázolásmóddal mindenképpen kitűnik a többi kortárs királykisasszonyos könyv közül (Sarah Gibb keze munkáját dicsérik).

A történet egy királykisasszonyról szól, aki birodalom és kastély híján egy kopott szekéren szállítja minden vagyonát: székeket, madárkalitka, a biztonság kedvéért egy váza virág, teáskancsók,... - egyszóval minden, amire egy vándor királykisasszonynak szüksége lehet. Abban pedig senki sem kételkedik, hogy ő valójában királykisasszony, mert az. Útra kel Pompás nevű pónilovával hogy megkeresse a birodalmát. Mivel ő egy szegény királykisasszony, akinek birodalom mellett pénz sem jutott, így a logisztika területén helyezkedik el, rakoncátlan nagymamát vagy akár sánta kutyát is szállít a megbízó kívánsága szerint. 

És közben töretlenül keresi a birodalmát és minden kastélyba ellátogat illendően, ahogy az a jól nevelt királykisasszonyokhoz illik. Vilhelmina királynőnél megismerkedett az udvari bolonddal, akitől kapott egy piros harisnyát, melyet a gyerekek örömmel kerestek aztán minden további oldalon.

Egy ilyen alkalommal részt vesz az ország királyfijának koronázási ünnepségén, ahol a királyi ifjak összevesznek a szépséges királylányon és sütivel kezdik dobálni egymást. 

A királykisasszony elszomorodva odébbáll, majd összetalálkozik ugyanazzal az udvari bolonddal, akivel nagy-nagy szerelembe esnek. És a nagy-nagy szerelem közepette még a birodalmát is megtalálja, amolyan "kapott is meg nem is"-módon: Imitt, Amott és Mindenütt királynőjének nevezheti magát ezentúl.

Aranyos történet és nem a klasszikusokból ismert klisékből építkezik, ráadásul még néhány kacagtató poént is belecsempésztek, így szerintem ez egy szerethető, jó mesekönyvvé vált.

Álomfaló csodamanó

Álomfaló Csodamanó,
Az éjszaka oly riasztó.
Hozd a késed, üvegvillád!
Tátsd ki nagyra bekaplak-szád:
Hamm!
Ha rémálmom mind felfalod,
s a szépeket békén hagyod,
Nyugton alszom.
Csodamanó!
Gye-
Re
Már!

Michael Ende: Álomfaló csodamanó 

Michael Ende gyermekirodalmi munkásságát keveseknek kell bemutatni, hiszen nem kisebb művek kapcsolódnak a nevéhez, mint a Végtelen történet és a Momo.

Az Álomfaló csodamanó egy kisebbeknek (is) ajánlható, kedves mese az elalvásról s a rémálmokról. Szunyókaföldre kalauzol minket az író, ahol mindenki remekül, pihentetően és édesdeden tud aludni... kivéve szegény Bóbiska királykisasszonyt, aki a rossz álmai kialvatlanságra kárhoztattak. Természetesen egy rövid cselekményes kaland után erre is találnak megoldást: a mindig éhes álomfaló csodamanó pont a rémálmokkal szeret jóllakni és mindet remekül megeszi, így aki addig félt, ezentúl alhat.

Ajánlom ezt a rövid könyvecskét minden alvással küzdő kisgyermekes családnak, kedves rajzok, finom humorral átszőtt, megnyugtató történet...! Tipikusan az a fajta, ami sokszor olvasható, és bármikor felidézhető.

A ​hálás virág

 

Szulyovszky Sarolta: A ​hálás virág

Szulyovszky Saroltát illusztrátorként ismerhetjük leginkább, az ő keze munkáját dicséri többek között több Máté Angi könyv is. Ezt az egy könyvecskét találtam a saját munkái között.

A hálás virág az elmúlásról szól - kiélezve a nagyszülők elvesztésére, és kissé rejtetten az elmúlással való dacolás is megjelenik, hiszen a kötetben a kertet ápoló nagymamát egy virág szimbolizálja: egy művirág, műanyagból, mely legjobb tudomásom szerint nem igazán múlandó. Gondolom, átvitt értelemben az örök élet szimbóluma akarna lenni, hiszen a nagymama az emlékezés és az átörökített tulajdonságok miatt örök életű, de ez nekem olvasás közben nem jött át, utólag végiggondolva jöttem rá (bár lehet nincs igazam). A célközönség (a 4-7 éves korosztályra gondolok) azonban nem biztos, hogy ezt az összetett szimbolikát fogja érteni, azt viszont biztosan, hogy Kató mama meghalt.  És ezt olyan rákészítéssel teszi még félelmetesebbé, minthogy "feltartóztathatatlanul közeledett az ősz", ugyanígy közelít a könyv is a nagyon öreg, egyre lassabban botorkáló, egyre rosszabbul látó Kató nagymamával is az elkerülhetetlen felé. 

Ami még érdekes: a könyv bal oldalán hosszabb szöveg (gondolom, a nagyobbaknak), jobb oldalán rövid verssorok (feltételezem a kisebbeknek) találhatók. 

(Emellett a könyv mellett a Bartos Erika Zakatoló című, egyébként kislányom egyik kedvenc verseskötete zaklatta fel a gyerekeket az eddig olvasottak közül, melybe mai napig nem tudom, hogy ennyi remek, vidám kis vers után a végére miért tett az írónő pont egy szomorú darabot a dédpapáról.)

Gömbi-sorozat

Sara Agostini: Gömbi-sorozat 

A Gömbi-sorozat aranyos pasztell-színárnyalatokban pompázó cicás könyvek a kisgyermekkor alapvető problémáiról, melyeket most Gömbi, a cica (és persze szülei) próbálnak túlélni.

Első része a Gömbi nem akar lefeküdni szerintem minden kisdedet és kisgyermeket nevelő szülő "rémálma", na nem Gömbi fektetése, hanem a saját lurkó ágyba iktatása és abban tartása. Nyilván beállítottságomnál fogva én is sokszor nyúlok a könyvekhez, ha egy adott témában segítségre szorulok, volt egy szép nagy mellényúlásom is, amiről majd később fogok írni (Szép álmokat, Ella címen fut), így próbálkoztam a hasonló, "látod a mesében is hogy volt"-típusú könyvekkel... Nos, egy próbát megér. Ebben a könyvben a kiscica azért nem tud elaludni, mert fél a szörnyektől.

Második része, a Gömbi nem fél, a bátorságról szól, Gömbi biciklizni tanul, és bizony aggódik, hogy el fog esni. A szülők szeretnék már leszerelni a pótkerekeket, ám ez komoly nehézségekbe ütközik. Ebben a kötetben jöttünk rá, hogy főszereplőnk nem is lány, hanem fiú :) Ezek nem voltak teljesen egyértelműek.

Aranyos, gyorsan olvasható könyvecskék a kicsiknek, 2-6 éveseknek ajánlom.

Terka és a mandulakaland

Hohol Ancsa - Boris Juli: Terka és a mandulakaland

Terka-sorozatom befejező része és ezt mandulaműtét előtt állva élesben is kipróbálhattam, hogy tudja vajon felkészíteni a kicsiket a rájuk váró megpróbáltatásra? A többi Terka-könyv vegyes volt számomra, voltak közöttük nagyon jók és kevésbé hasznosak. A mandulakaland a hasznosak közé tartozik, én magam is sokat gondolkodtam azon, mit mennyi beszéljünk a műtétről egy 3,5 évessel (és testvérével). Muszáj némi technikai részt átbeszélnünk, fel kell készítenem a műtét idejére történő elválásunkról ebben a cseppet sem megnyugtató helyzetben, majd az elkövetkezőkre, a fájdalomra is fel kell készítenem a maga szintjén, és mindezt pozitívan. 

Ez a könyv segített nekem ebben a feladatban. Terka torkában vírusok és bacik telepedtek meg, így a doktor bácsi úgy döntött, el kell távolítani a manduláit. A műtét alatt aludt egy jót, mikor is álmodott egy érdekeset a vírusokról és bacikról, majd felébredve az anyukáját maga mellett találta. Sok-sok fagyit ehetett és minden rendben zajlott. 

-->

Mondókák kicsi és nagy babáknak

Varró Dániel
Akinek a lába hatos
Korszerű mondókák kisbabáknak

Varró Dániel költő a legkisebb babákról sem feledkezett e.

Egyszerű, ám annál aranyosabb mondókák, versikék, altatók találhatók a könyvben. Ami igazán tetszett benne az a hétköznapiság. Látszik, hogy olyan valaki írta, aki maga is pelenkáz, büfiztet és altat hosszú-hosszú órákon át :)  Próbálja mindezt derűsen, humorosan felfogni, élvezni a babás korszakot. Aranyos könyvecske, nagyon kedves illusztrációkkal. És persze melegen ajánlom mindenkinek az öltöztetgetőt és a pelenkázgatót - főleg fáradt apukáknak :)))

Manó Könyvek, 2010.

 

Varró Dániel
Akinek a foga kijött
Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak

Ez a kötet még jobban tetszett, mint a kisbabás, hiszen mi is ebben az időszakban vagyunk, így az éppen most van aktualitása. Nagyon tréfás, kedves és vicces versikék a mászókás és totyogó "nagybabás" életről. Varró Dani gyakorlatilag versbe foglalta kisfia, Varró Misi fejlődésének legszebb pillanatait. Igazi modern mondókák ezek, mai világunk összes használati tárgya előkerül benne, hiszen Misi éppen most fedezi fel a világot, nem maradhat ki a távirányító és a laptopkábel, melyek minden picuri előszeretettel elcsen (és persze el is rejt). Még a klasszikus évszaksorolós és ünneppel kapcsolatos versek is különlegesek és hahotázósak. Nagyon vicces kis könyv, amiből kell nekünk is egy példány, hiszen pont az a fajta, amit a gyerekek is szeretnek és a szülők is :)

(Közben elképzeltem párszor, milyen lehet Varró Dani mellett felnőni :))

Manó Könyvek, 2011.

Mese az elveszett nyusziról

Bartos Erika - Bogyó és Babóca

Mese az elveszett nyusziról

Bábkönyv

Erre a könyvre a könyvtárban találtam rá teljesen véletlenül, ami pedig felkeltette az érdeklődésemet, az a kisfiam erősen mutogató ujjacskája, hiszen ő szúrta ki az "ajánlott" polcon. Így aztán hazavittük.

(Nem vagyok egy nagy Bogyó és Babóca rajongó, igazából rosszul vagyok amikor meghallom az Alma együttes dallamát. A könyveket sem szeretem, méghozzá azért nem, mert olyanok, amilyenek: idétlenek a rajzok, kevés színt használnak. Maga a történet is egy kicsit összecsapott, gyorsan gyártott izének tűnik - bár lehet, hogy jobban el kéne mélyednem bennük.)

A Mese az elveszett nyusziról című kötetnek egyértelműen a külalak az erőssége: a bábok, a filcből varrt játékok, helyszínek, kellékek. Még engem is lenyűgözött. Ez volt az első könyv, amit a kisfiam végig élvezett. Ugyan a történettől néhol elrugaszkodtam, ám ettől függetlenül az is aranyos a maga egyszerűségében. A kezdő és a záró oldalon pedig Bogyó és Babóca zseniálisan édes, ahogy "kukucskál", ezt a kisfiam mindig neveti, akárhányszor nyitjuk ki a könyvet.

Szóval ez az a Bartos Erika könyv, ami kell nekünk itthonra, mert végtelen sokszor képes végignézni velem és meghallgatni, hogy ki mindenki és mikor keresi azt a nyuszit :)

Szerintem 10-12 hónapos kortól simán leköti a gyerekeket a könyv nézegetése, de én előbb is megmutatnám nekik.

Forrás