A leleményes Hugo Cabret

„Ha valaha is kíváncsi voltál, honnan jönnek az álmok, amikor alszol, hát csak nézz körbe. Itt készítjük őket.”

Brian Selznick: A leleményes Hugo Cabret

Regény képekben és szövegben

Hugo Cabret története felnőtt korom kedvenc ifjúsági regény lett. Valami fantasztikus hangulata van a szöveget felváltó, képregényszerű, oldalakat megtöltő fekete-fehér rajzoknak. Maga a sztori egy kicsit fantasztikus, olyan hátborzongatóan izgi, 10-12 éves koromban odalettem volna érte! Még így felnőttként is tetszett... Maga a könyv több mint 500 oldalas, ám a ritkás szöveg és az író saját rajzai (szám szerint 284 darab) miatt pár óra alatt befalható. 

Hugo Cabret egy különleges kisfiú, aki tragikus körülmények között jut árvaságra, és szokatlan módon kerül a párizsi pályaudvar egyik eldugott szobájába lakóként, ahol egy nagy titkot igyekszik felderíteni...

A magyar kiadás egyébként szerencsére pont olyan, mint a külföldi, nagyon igényes, olyasmi, mint egy régebbi típusú meséskönyv. Kevés könyvre mondanám azt, hogy érdemes belőle birtokolni egy példányt, de ez szerintem pont egy olyan. Még az illata is különleges, de tényleg!

És hogy kiknek ajánlom? Gyerekeknek, fiataloknak, gyermeklelkű felnőtteknek, mindenkinek, aki szereti az izgalmas, mesés kalandokat.

A könyvből film is készült A leleményes Hugo címmel, mely nagyon jó kis családi kikapcsolódás lehet(itt-ott eltér a könyv történetétől, például három szereplővel is bővül a sztori - de mivel kutyák, így azt hiszem, ez megbocsátható :))

10/10

Rebeka leányai

Robin Hood-szerű mese a walesi költőtől: kivételes hősiesség, csipetnyi furfang, poénokkal és szerelemmel fűszerezve.

Dylan Thomas: Rebeka leányai

Ez egy rövidke (124 oldalas) mese, mely a walesi tájakon játszódik, kicsit valóban Robin Hood-szerű. Az egzotikus Indiából éppen hazaérkező, nyámnyila Anthony új létesítménnyel találja szemben magát: a vámsorompó szövetkezéssel, mely a birtokok tulajdonosainak az áthaladó utak után járó sarca tulajdonképpen. És kik járnak többnyire ezeken az utakon? Természetesen a birtokokon dolgozó parasztok és egyéb munkások munkavégzés közben. És emellett még azzal is szembesül, hogy ő az egyik birtokos, aki ebben a plusz adóban részesül. A felszínen állandóan vacogó, gyenge és lusta fiatalember igazi énje egy bátor és furfangos hős, akinek ez az új rendelkezés szúrja a szemét, és hamar ki is talál ellene valamit...

Másik főszereplőnk a szépséges Rhiannon kisasszony, akinek igencsak felvágták a nyelvét. Számtalan kérője és udvarlója között fellelhető a tutyimutyi Anthony is, illetve a karót nyelt katona, Marsden is - nem győz gúnyolódni rajtuk. Bezzeg a híres-hirhedt Rebeka álnéven munkálkodó hős férfiú, az egy igazi lovag, valaki, akibe érdemes beleszeretni. Itt a történet kifejezetten hasonlít A Vörös Pimpernelre is (szerintem).

Node ennyit a sztoriról. Ez a kis könyv ugyan egyetlen kiadást ért meg itthon, mégis van belőle választék az antikváriumokban, az online boltokban legalábbis biztosan, ráadásul már mindössze 2-300 forint között hozzá is juthatunk. Egy délután alatt kiolvasható. És amiért jobb, mint A Vörös Pimpernel: élvezetes a stílusa, tele van apró poénokkal, rövid és egyáltalán nem vontatott.

Dylan Thomas szerintem egy ritkán előforduló jó pillanatában írhatta a Rebeka leányait, mivel úgy tudom, főállásban alkoholista és depressziós volt (természetesen fordított sorrendben). A felnőni nem akaró wales-i fiatalember verseiről ismert inkább, illetve gyermekkori emlékeit tartalmazó novelláskötete, Az író arcképe kölyökkutya korából cím is ismerősen csenghet. Állítólag kifejezetten harsány, feltűnő, bohém fiatalember volt, felolvasásainak híre meg végképp messzi szállt.

Dylan Thomas wales-i elheveredése

 8/10

Különleges vonzerő

Karen Blixen: Ehrengard - Egy csábítás története

Elolvastam: 2011. január 19.

Régóta szemezek Karen Blixen, dán írónő regényeivel, ám teljesen a véletlen műve, hogy pont az Ehrengard került a kezembe.
Az Ehrengard egy nagyon különösen kivitelezett csábításról szóló kisregény, mindössze 100 oldal az egész. A 18. században játszódik, egy kitalált helyen, egy kitalált uralkodó dinasztia sötét titkát meséli el, miközben egy fiatal amazont egy furfangos szoknyapecér próbál a csapdájába édesgetni egészen érdekes módszerekkel.
Mindezt egy nagyon kényelmes fotelben ücsörgő öregasszony meséli - mesébe illő mese.
Nagyon szerettem olvasni, gördülékeny, rövid, elvarázsol. Mesés erdők, csodás kastélyok, gyönyörű hercegnők - nekem való.

"Az Ehrengard Karen Blixen utolsó és egyben egyik legszebb elbeszélése, melyet egy újabb kötet bevezetőjéül szánt, de már csak halála után, 1962-ben jelenhetett meg.

Az írónő színes fantáziája ugyanabba a 18. századi, arisztokrata környezetbe viszi vissza olvasóját, amelyet a Hét fantasztikus történet című kötetéből már megismertünk. Mintha tudta volna, hogy ez lesz az utolsó műve, még egyszer megcsillogtatta gazdag elbeszélő művészetét, belesűrített művébe szinte mindent, ami egész életén keresztül foglalkoztatta: a művészet és élet kapcsolatát, a sors hatalmát az egyén fölött, az emberek lelkében rejtőző mély titkok óvatos megközelítését. Fő témája a csábítás és odaadás, ebben a tekintetben Kierkegaard Egy csábító naplójának ironikus verziója.
Ehrengardban ráismerünk az írónő egyik vissza-visszatérő kedvenc alakjára, a bátor, tehetséges, rendíthetetlenül kiegyensúlyozott, vonzó amazonra. Talán a leginkább felejthetetlen ilyen alak Babette, a szakácsnő és forradalmár, a Babette lakomája című elbeszélés címszereplője."

10/10

Eredeti cím: Ehrengard

Fordította: Kertész Judit (2010)

Kiadó: Polar Kiadó

104 oldal

keménytábla, cérnafűzött