2012. május 4., péntek

Kiálts kislány, kiálts!


Koszos padlásterek, nyirkos vermek, jéghideg erdők, menekülés, börtön és remény - emlékek a Holokauszt idejéből.

 

Aliza Barak Ressler: Kiálts kislány, kiálts!



Aliza Barak Ressler könyve a túlélésről szól, a Holokauszt-irodalomba lehetne beilleszteni. A magyar származású írónő a szlovákiaia Mihalovcén született egy háromgyermekes család legidősebb lányaként. A lakosság harmada (mintegy ötezer ember) zsidó, ám ennek ellenére békességben élnek egymás mellett a más vallásúakkal. A háború kitörésekor Aliza még nincsen 10 éves... Ennek ellenére leleményes és kitartó. Mint az apukája.
Több, hasonló, túlélőkről szóló történetet olvastam már, de még mindig találok valami olyan borzalmat, amit addig nem hallottam. És mindig újra és újra elképeszt az ember ereje, élni akarása és furfangja – maga a harc, amit az életben maradásért vív. 
Ez nem egy hatásvadász könyv, nincsenek benne véres és szadista részletek. Az írónő az unokájának meséli el a családja megmenekülésének történetét. Kellett hozzá az élni akarás és egy jó adag szerencse is. Felbukkannak pénzéhes emberek, az állandó igazságtalanság, ami a világban uralkodik, árulás. Minden úton-módon megpróbálnak túlélni: élnek gettóban, erdőben, föld alatt, padláson, átszöknek Magyarországra és vissza,... 
A nyelvezete egyszerű, nincsenek benne nagy közhelyek, kifejezetten tényszerű. Ha az írónő valamire nem emlékszik pontosan, akkor nem cirádázza ki valami elképesztő és megdöbbentő részlettel, hanem mesél az elfojtásról, arról, hogyan védekezik a lelkünk a már-már elviselhetetlen ellen. 

A család
"Ettől a ponttól a történetem csak részben lesz pontos. Lehetséges, hogy nem egy történetet ma már másképp mesélek, mint korábban, mert az idő távlatából nézve mást hiszek igaznak. A velünk történt események álmaimban visszatértek, és így őriztem meg magamban őket. Lehetséges azonban, hogy az álmaimban lágyabbnak és elviselhetőbbnek mutatkoztak ezek a történetek, mint a valóságban. Biztosan vannak olyan események is, melyek már feledésbe merültek. A félelemmel teli, rémületes emlékeket jobb eltemetni tudatunk legrejtettebb zugaiba. Ez talán áldás…"

Sok-sok rokonuk és ismerősük lett a Holokauszt áldozata a háború évei alatt, mégis nagyon szerencsésnek mondhatják magukat, mert a kis családi mag megmaradt épen és egészségesen.
Ez is egy igazi, embertelen harc, amit el kell olvasni, hogy emlékezzünk és erőt merítsünk a közel sem olyan borzasztó hétköznapokhoz…
Egy szó, amiről ez a kötet szól: a remény. A remény, mely örök és ott él a kitartó szívekben.

Túlélésük  és Mihalovce története röviden korabeli fényképekkel itt (angolul).

Aliza Barak Ressler

8/10

Adatok a könyvről: 
Kiadja: PolgArt Könyvkiadó Kft
Kiadás éve: 2001.
Oldalszám: 257
Kiadás: baljóslatú borító, néhány korabeli fényképet elbírt volna... (igen, a gyengém...)
Beszerezhető: antikváriumokban


Hasonló könyvek a témában:
A festett madár

3 megjegyzés:

  1. Ez a könyv nekem is itt van a polcon, de igazán mostanság nem fordult meg a fejemben, hogy elolvassam. Most viszont nagyon felkeltetted az érdeklődésemet.

    VálaszTörlés
  2. Érdemes elővenni szerintem, jó könyv!

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm, nagyon felkeltetted az érdeklődésemet a könyv iránt.

    Borzasztó lehetett az az időszak, nekem volt egy öreg bácsika ismerősöm, aki már azóta meghalt, Ő ott volt a koncentrációs táborban. Van könyve is, meg nekem is adott egy beszámolót a táborbeli focimeccsről, ami az életben maradásról szólt.
    Ezt most találtam róla: http://hajralilak.hu/blog/lilafeher/elhunyt-a-17854-es-jobbh-tv-d-schwarcz-s-ndor

    Nagyon tetszett a beszámolód a könyvről, mint mindig.
    További jó olvasást !

    VálaszTörlés

Kíváncsian várom a gondolatodat!