Elolvastam: 2010. január 19.
Ez a könyv annyira letaglózott, földhöz vágott, hogy már nem tudok neki több pontot adni, csak 4-et. Rövidke amúgy, 1-2 nap alatt elolvasható, de nekem nem sikerült, mert volt olyan, hogy nem tudtam rávenni magam, hogy elővegyem, máskor alig vártam, hogy vége legyen, de azért elolvastam. Minden fejezet rettenetes kegyetlenségről, durvaságról, embertelenségről szól - mind olyan, amit néha már kíváncsian vártam, hogy vajon ebből milyen rettenet fog kisülni. Tudom én, hogy fegyverzajban hallgatnak a törvények, tudom, hogy az emberek pont ilyen kegyetlenek és ostobák olyan helyzetben, amikor lehet, de mégis rossz volt olvasni. Igazság szerint ajánlom is, meg nem is. Ha kíváncsi vagy kendőzetlen háborús regényre tele embertelenséggel és erőszakkal, vagy arra, hogy milyen lelkületű ember válik egy kisfiúból, aki így nő fel és csak ezt látja, akkor ajánlom, ha viszont olyan mimózalelkű vagy, mint én, akkor nem tudom.... végülis én is végigolvastam!
"A különleges remekművet felmutató kortárs amerikai prózaírásban is a döbbenetes hatású, az olvasót sokáig kísértő regények közé tartozik A festett madár. Története egy kisfiúról szól, akit Lengyelországban 1939 őszén, a második világháború első heteiben egy távoli falu rejtekébe küldenek a szülei. A nevelőanya hamarosan meghal, a gyermek magára marad, és az elkövetkező négy esztendőben faluról falura kóborolva az emberi megaláztatás és az állati kegyetlenség számtalan formájának lesz elszenvedője vagy tanúja. A bestiális borzalmak Kosinski olykor nyersen közvetlen, olykor szürreálisan tobzódó, olykor pedig éppenhogy költői leírásában végül szinte mitikus jelentőséget kapnak – egy olyan írói látomás részeként, amely, immár a XX. század és kiváltképp a második világháború tapasztalatainak birtokában, a közösségtől és a kommunikációtól megfosztott ember lecsupaszított énjét kutatja a „sötétség mélyén”.
"
7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kíváncsian várom a gondolatodat!