Toni Morrison: Engedjétek hozzám
A véletlen úgy hozta, hogy a Nobel-díjas Toni Morrison első és 2015-ös utolsó könyvével ismerkedtem az utóbbi hetekben. És be kell vallanom, hogy az Engedjétek hozzám majdnem a torkomon akadt.
Elgondolkodtam azon, hogy milyen lehet az írónő többi könyve, mert az első és a utolsó szinte egymás testvérei is lehetnének. Központi téma a néger-kérdés, az elfogadás-rasszizmus, anyai szeretetlenség, derékba tört életek és persze a pedofília.
Sweetness sokad-íziglen néger asszony, ám frissen megszületett gyermeke, Lula Ann, nagy meglepetést okoz: ősei génjei újra élednek, haja fekete és göndör, bőre a sötétnél is sötétebb. Férje gyorsan el is hagyja, Sweetness pedig érintés és szeretet nélkül neveli fel Lula Ann-t. Lula Ann később (önelfogadás híján) Bride néven, hófehér ruhákban tündököl, és megalapítja a You, Girl kozmetikai márkát. Ám komoly kötődési zavarral küzd, egyetlen felületet barátsága Brooklynhoz köthhető, aki időnként segít neki őrültségeiben, tanácsokkal látja el, és ha úgy esik, epedezve várja, hogy elfoglalhassa Bride helyét a cégnél. Bride fiúról fiúra száll és az egyetlen, aki megérinti a szívét, a szintén súlyos sérüléseket hordozó Booker, aki pikk-pakk faképnél hagyja.
Érdekes, szívet tépő történet, de annyira szomorú és sötét, hogy első könyvével szinte egymás után nekem túl sok volt. A borító gyönyörű amúgy, nekem nagyon tetszik.
-->
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kíváncsian várom a gondolatodat!