2013. május 1., szerda

„A” generáció



Douglas Coupland: „A” generáció


Coupland leghíresebb regényét, az X-generációt még nem volt szerencsém olvasni, ez viszont bent volt a könyvtárban, így a fülszöveg alapján úgy döntöttem, miért ne?
Lehet, hogy jobb lett volna azzal kezdeni, mert az "A" generáció igencsak középszerűre sikeredett. A nem is olyan távoli jövőben játszódik, amikor is az internet meghódította a világot (mint most, csak egy árnyalattal még inkább), a méhek pedig eltűntek. Az embereket egy új gyógyszer tartja fogságban: a Solon nevű tabletta, aminek segítségével felgyorsul az időérzékelés, azaz rövidebbnek tűnnek az unalmas helyzetek (pl. börtönbüntetés ideje). Mellékhatásként pedig igencsak additív tulajdonságai vannak a bogyónak, az ember élvezi a magányt, megszűnnek a múlt és jövő miatti szorongásai, így szép boldog jelent alakít ki magának és elvan benne.
Na igen, de a méhek eltűntek, ez meg egy csomó rossz dolgot hoz magával: állat- és növényfajok pusztulnak ki sorra... Egyszer csak újra felbukkan néhány méh, és a világ 5 különböző részén megcsíp 5 teljesen különböző embert... Mi lehet bennük a közös? Hogy vonzották magukhoz a méheket és egyáltalán honnan?
Horrorisztikus kísérlet veszi kezdetét...

Érdekes, de pont mostanában hallottam, hogy a méhek szépen lassan tényleg elvándorolnak az emberlakta vidékekről, aminek senki sem tudja igazán az okát (a méhek eltűnéséről).

Az alapsztori érdekes, de néhol nekem unalmas volt... A vége pedig (az ún. csattanó) egy kacajt csalt elő belőlem, de nem a vidám fajtából. 
Így összességében nekem középszerű élmény volt, igazából a vége érdekelt, de közben nem szórakoztam magam halálra. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kíváncsian várom a gondolatodat!