2012. március 19., hétfő

Felszáll a köd


"Mosolygok, mert már nem vagyok képes megállítani ezt a történetet, ahogyan az
 idő múlását sem állíthatom meg. Nem vagyok kellően romantikus; nem képzelem,
hogy maga a történet akarja, hogy elmondjam, de elég becsületes vagyok, hogy 
beismerjem, én magam akarom elmondani."

Kate Morton: Felszáll a köd

Nagyon jó könyvre találtam, méghozzá az újabb kiadásúak között böngészve.A romantikus borító egyből felkelti a hozzám hasonló lelkületűek figyelmét.
A Felszáll a köd az 1910-es, és '20-as években játszódik, a helyszín Riverton, Anglia. Főszereplőnk és egyben elbeszélőnk, Grace, 14 éves és éppen munkát kapott a rivertoni hatalmas és fényűző udvarházban, ami rendkívüli megtiszteltetés, hiszen elsajátíthatja egy előkelő családnál szolgáló cseléd összes feladatát. Erre emlékszik vissza a 98 esztendős Grace, amikor egy fiatal filmrendező felkeresi őt, méghozzá abból a célból, hogy emlékeivel segítsen vászonra vinni a tragédiát.
Éppen változik a világ, ahogy az új századba lépünk, más értékek és erkölcsök vannak kialakulóban, a cselédség és a viktoriánus udvarok csillaga kihunyóban. Ebben a közegben történik meg az egész regény mozgatócselekménye: Robbie, a költő és I. világháborús veterán öngyilkossága. Azt, hogy valójában mi történt, miért történt, ma már egyedül csak Grace tudhatja. Jelen volt Hanah és Emmeline, akik ezt követően soha többet nem álltak szóba egymással. Rengeteg titok övezi ezt a tragédiát csakúgy, mint Grace és édesanyja múltját, illetve a kisasszonyok életét. Az egész ház és benne minden szoba, illetve személy tele van rejtélyekkel, elkendőzött féligazságokkal, melyekre szép lassan fény derül a regény folyamán. Az írónő ügyesen tartja fönn a figyelmet a regény végéig: rendszeresen be-bedob egy új információt vagy utal valamire, mely egyelőre titokban marad előttünk, azonban rendkívüli jelentőségű az egész kerek történetet tekintve. Az oldalunkat persze egyből furkálja a kíváncsiság... Mindeközben feltárul egy érdekes világ: a cselédség élete, hierarchiája, feladatai. Nagyon furcsa lehet egy életet áldozni a szolgálatra és a kötelességre, feláldozni az önállóságot, családot azért, hogy egy másikat szolgáljunk...

"Anyám magával vitte a titkát a hideg, kemény földbe, de végül rábukkantam. 
Nagy tudora vagyok a titkoknak; egész életemben titkokat őriztem. 
Talán olyasféle remény mocorgott bennem, hogy mennél többet tudok meg 
mások titkaiból, annál jobban leleplezhetem a magamét."
Egyébként ez most egy divatos téma kezd lenni, több könyvet is felfedeztem, mely az 1910-es, 1920-as évek cselédfertályán játszódik, de most került a figyelem középpontjába a Downton Abbey című sorozat is, mely számomra ugyanezt a miliőt közvetítette.
Visszatérve a könyvre, engem nagyon megfogott a hangulata, kellően érdekes is volt annak ellenére, hogy elég hosszú (598 oldal, kissé önvédelmi koncepció). Nem nagyon tudok negatívumot említeni, szerintem rendkívül kellemes olvasmány, nem csalódtam.

"Szörnyű durranás és én ébren vagyok. A film az, a pisztolylövés. Elnyomott az álom, 
elmulasztottam a végső pillanatot. Nem baj. Tudom, hogyan végződik a film: Riverton 
udvarház tavánál, két szépséges nővér szeme láttára, Robbie Hunter, a háborús 
veterán és költő, megöli magát. És én persze tudom, hogy valójában nem ez történt."

Kate Morton egy fiatal írónő, 1976-ban született Ausztráliában. Nálunk ez az első megjelent kötete (eredeti címe The House at Riverton), melyet 2011-ben Az elfeledett kert (The Forgotten Garden) követett, és remélem, a tendencia itt nem ér véget a jövőben, hiszen a The Distant Hours, mely a trailer alapján nagyon ígéretesnek tűnik, már 2010 óta létezik.


Kate Morton felolvas
10/10