2011. június 10., péntek

ILYENBŐL kérünk többet!



Hollós Korvin Lajos: Csonka vers

Kezdtem ezt a verset én, tavaly május elején, 
idén lett csak készen, idén sem egészen. 
Címe az volt: életem, s kihúztam, mert félszegen 
sántikált a címe, minden lába ríme. 
Újra kezdtem, s ezalatt félesztendő leszaladt, 
de az égre nézve alig vettem észre. 
Az égen egy felhő szállt, s az a felhő nem is szállt, 
lebegett vagy állt tán, mint egy őr, várt rám. 
Azt a felhőt néztem én, míg e forgó év felén 
csak lehullott onnan, mint katona holtan. 
Ismét kezdtem: Háború lett a címe, száz sorú 
volt az első versszak, jajgatott mint vert had. 
Jaj mit is kerestem itt, katonák holttesteit, 
bűverő terelte lépteimet erre. 
Kutattam a tárva tárt messze hajló láthatárt, 
föllelem, reméltem, nyitját, minek éltem. 
Életemmel kezdtem el, háborúban vesztem el, 
én másról akartam szólani e dalban. 
Másról én, de nem lehet, valaki nem engedett, 
tán a ma lepergő, oszló testű felhő. 


Vajon mikor fognak a közelben koncertezni a fiúk? Rám biztosan számíthatnak...

Egyébként a hazai kereskedelmi tehetségkutatóként felvonultatott kis költségvetésű, ám tömérdek reklámot felvonultató produkciók színvonaláról annyit, hogy elég végignézni a döntőbe került színtelen és tehetségtelen "sztárjelöltek" során (a táncos csapatok részemről kivételt képeztek - nem is tudom, hogy kerültek be a mezőnybe?), a fentihez hasonló élményekről az egyszeri néző pedig sajnos könnyen lemaradhat...