2011. március 9., szerda

A látó



Pauline Gedge: A látó

Elolvastam: 2011. március 8.


"...aki feltámadt halottaiból és Atum erejét kapta, 
értékes tanácsadója lehet még az istennek is, 
aki arra készül, hogy a Hórusz-trónra üljön...
rajtad keresztül az istenek kívánságai közvetlenül eljutnak a fáraóhoz..."


Pauline Gedge Kanadában élő, új-zélandi származású írónő több könyvet is megjelentetett már, melyek leginkább az ókori Egyiptomban játszódó történelmi kalandregény kategóriába illeszthetők.
Első alkalommal találkoztam a könyveivel, egyre növekvő Egyiptom-éhségemet A látóval szerettem volna csillapítani, és fogalmam se volt róla, hogy ez egy trilógia (A fáraó emberei trilógia) második része. A könyv borítóján már fel van tüntetve, hogy A kétszer született folytatása.
Ebben a sorozatban Hui, az egyiptomi paraszt  fiának életét követhetjük nyomon, gyermek- fiatalkorát A kétszer született című, első kötetben, A látóban férfikorát, a harmadik kötet pedig még nem jelent meg.
Tehát a történet közepén kapcsolódtam be, így az elején nagyon kellett figyelni, hogy ki kicsoda és honnan ismerhetjük, de az írónő erre a helyzetre fel volt készülve és a könyv folyamán végig csöpögteti az előző részből fontosnak ítélt információkat, történéseket, így teljes értékűnek tekinthető és élvezhető A látó önmagában is.
Hui tehát az egyiptomi földműves fiaként az egyiptomi istenektől hatalmas ajándékot kap: a jövőbe látás képességét. Ám ezért hatalmas árat kell fizetnie: elveszíti férfiasságát még mielőtt férfivé vált volna, ihatja a bort, ám teljesen hatástalan lesz, és minden látomás után rettenetes fejfájás fogja gyötörni, melyre csak az ópiumfőzet hozhat némi javulást. A fáraó (I. Amenhotep) azonban bőségesen ellátja mindennel a szegény sorból származó fiatalembert, cserébe a rendelkezésére kell állni, gyakorlatilag talomban tartja. Gyógyítja a hut-heri-íbi lakosokat, építgeti a jövőjét és szenved a magánytól hosszú éveken, évtizedeken át.
Míg egy napon a fáraó arra kéri, hogy látogassa meg... és ekkor belekerül a Hórusz-trónért folytatott harcba és a fáraó körüli összeesküvésbe.
Mindezen izgalmak ellenére kicsit nehezen ment az olvasás, úgy éreztem, nem köt le teljesen a könyv, hosszú-hosszú oldalakon keresztül nem történik semmi, elkalandoztam olvasás közben. És ami a legérdekesebb: könnyen vissza tudtam kapcsolódni, nem kellett visszaolvasnom, úgy éreztem, nem maradtam le semmiről. Az írónő stílusa nem valami magával ragadó, sok helyen vontatottnak éreztem. Szerintem ezt a majdnem 600 oldalt 100-150 oldalba simán össze lehetne sűríteni.
Hiányoltam több információt az egyiptomi istenekről, szokásokról, az uralkodói családról. Azt gondolom, ez a könyv elsősorban a szórakoztató irodalmi kategóriába esik, de ha engem az szórakoztatna...? A sok sallang helyére befért volna.
Összességében nem elég kalandos, nem elég szórakoztató, nem elég történelmi - számomra.




"Hui, a Kétszer Született látó és gyógyító lesz. A fáraó igényt tart szolgálataira, amit busásan honorál: Hui komoly vagyonra tesz szert, s a királyi udvarban is nagy befolyással rendelkezik. Az istenektől ajándékba kapott képességéért azonban nagy árat kell fizetnie: soha nem ismerheti meg a szerelmet, élete örök magányban telik, csak szemlélője lehet mások boldogságának. A Látó mindennapjai a betegek gyógyításával telnek, ám egyszer a fáraó azt követeli Huitól, hogy fejtsen meg egy a fiára, Thotmeszre vonatkozó álmot, amely azt mutatja meg, ki lesz a Hórusz Trón örököse. Hui csak vonakodva engedelmeskedik, és hamarosan rádöbben, a fáraó és fia azt várja tőle, hogy álomfejtésével Amon tisztelete helyett a napisten, Ré elsőbbségének kultuszát támogassa. A Látó ezzel belesodródik a palotán belüli hatalmi ármánykodásba. Hui fél, hogy elveszti anyagi biztonságát, ezért azt mondja, amit elvárnak tőle, s az igazság elhallgatásával veszélyezteti Egyiptom jövőjét. Az istenek azonban szeretik Huit, gondoskodnak róla, és adnak neki még egy lehetőséget a megigazulásra. Hui tisztában van azzal, hogy élete a vége felé közeledik, de azzal is, hogy csak ettől az időtől kezdve járul hozzá Egyiptom történetéhez."






6/10

Eredeti cím: The Seer of Egypt, 2009
Kiadó: Gabo Kiadó
Kiadás éve: 2010
Fordító: Czibik Márta
Oldalak száma: 564
cérnafűzött, keménytáblás

1 megjegyzés:

  1. Szia!
    Köszönöm az ajánlót, most olvastam el ezt a trilógiát.
    Én az elejétől kezdtem és szerintem sokkal izgalmasabb,mint a második kötet, amelyet szinte feleslegesnek éreztem a trilógia tagjaként. Én is azt éreztem, hogy a kevesebb több lett volna, de ennek ellenére a harmadik kötet is szolgált izgalmakkal és érdekességekkel.Fő erőssége szerintem,hogy kiválóan bemutatja az egyiptomiak életét, hitvilágának mindent átható erejét a mindennapokban.Kár, hogy a Látó végig magányos, szerintem ez nem túl jót ötlet.Nagyon jó lett volna, ha Thot-könyvének titka nagyobb horderejű és jobban megérthető.Nekem hiányzott itt a filozófia kellő kibontása. Engem még az zavart, hogy nem tudtam, mennyire hiteles,mennyiben illetve mikor igazodik valós történelmi tényekhez az írónő.Emellett pedig a végén nem derül fény számos fontos dologra, ami a Látót nyomasztotta élete során,így hiányérzetem maradt.
    Mindezek ellenére nekem tetszett és komolyabban felkeltette érdeklődésemet az egyiptomi kultúra iránt.Így szerintem inkább azoknak ajánlható,akik nem nagyon ismerték eddig.

    üdv.:Judit :)

    VálaszTörlés

Kíváncsian várom a gondolatodat!