Könyvek hangja: Egy hercegnő élete

Javier Moro: Indiai szenvedély

Elolvastam: 2011. március 19.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nagyon-nagyon szegény, ám gyönyörűségesen szép, fiatal leány. Szegény, munkától és nélkülözéstől ráncos homlokú édesanyjának egyetlen vágya volt az életben: szépséges, eladósorban lévő leányának megfelelő kérőt találjon. Egy napon hogy hogy nem, ellátogatott városukba a messze földről érkezett, dúsgazdag herceg (az Üveghegyen is túlról), aki feleséget keresett magának. De olyat ám, akinek helyén van a szíve. Egy szép napon körútja során megakadt a szeme a világszép leányon és hamar próbára is tette, vajon megfelelne-e hercegnének. A leány kiállta a próbát, így a herceg kihirdette a hetedhét országra szóló lakodalmat. Messze földről sereglettek oda a mindenféle hercegek és más uralkodók, ajándékokkal halmozták el az ifjú párt. És boldogan éltek, míg meg nem haltak.....

Azt hiszem, akkor nő fel az ember igazán, amikor kíváncsi a "boldogan éltek, míg meg nem haltak"-lezárás utáni történésekre. A hercegék hétköznapjaira, a veszekedéseikre, a napi gondokra. És akkor válik az ember igazán bölccsé, amikor már nem érdekli a folytatás, csak az, hogy "boldogan éltek, míg meg nem haltak".

Az Indiai szenvedély messze nem az a könyv, aminek a címe alapján feltételeznénk. Ez a könyv egy fiatal lány meseszerűen alakuló életét meséli el: Anita Delgado Madridban, elszegényedő családba született és nővérével együtt táncosnőként kellett kisegíteniük a családi kasszát, miközben katolikus szüleik vigyázták a jó hírüket. Egy nap (1907-ben), a spanyol herceg esküvőjére érkező hírességek közül találkozik egy indiai herceggel (maharadzsával), akinek nagyon megtetszik az egyszerű lány. Megkedvelik egymást, a maharadzsa folyamatos ostromlása végül célt él, elnyeri a szép lány kezét.

Ám a lakodalom után a csillogó-villogó hercegségben, Kapurthalában ifjú hercegnénk a rádzsa korábbi négy feleségét találja - természetesen nem fogadják be az új asszonyt, aki ráadásul gyermekeikkel egyidős és nem is földi. Az angolok is hevesen tiltakoznak a spanyol lány ellen és nem is ismerik el hivatalosan maharáninak (hiszen ekkor India brit gyarmatként létezett).
Ebben a közelről sem egyszerű helyzetben találja magát Anita 17 évesen, szíve alatt születendő gyermekével.

Közben bepillanthatunk az észak-indiai hercegségek működésébe, a század eleji India helyzetébe, megismerjük India szerepét a háborúkban, majd India 1947-es függetlenné válását.

Összességében ez egy nagyon jó könyv egy mese folytatásáról, egy fiatal lány asszonnyá válásáról egy messzi-messzi országban. Mindezt a könyv közepén számos korabeli fénykép illusztrálja - ez a gyengém....

"Javier Moro igaz történet alapján íródott könyve a regény, a történeti elemzés és az útirajz sajátos egyvelege. A szerzõ elsõsorban eleven portrét rajzol két nagyszerû személyiségrõl, egy férfiról és egy nõrõl, mesebeli találkozásukról és drámai elválásukról.

Anita Delgado egy lecsúszott málagai hidalgó lánya volt, és 16 évesen egy madridi zenés kávéházban táncolt a nõvérével együtt. A divatos kávéház vendégei közt foglalt helyet egy 34 éves indiai maharadzsa, aki elsõ pillantásra belebolondult a csinos, madonnaarcú, természetes humorú táncosnõbe. Anita szülei eleinte keményen ellenálltak a „szerecsen király” ostromának, s féltve õrizték leányuk tisztességét, amikor azonban a maharadzsa felajánlotta, hogy egy éven át franciára, angolra, teniszezni, lovagolni és társasági szokásokra taníttatja Anitát Párizsban, majd a francia fõvárosban feleségül veszi a lányt, mielõtt Indiába költöztetné, beadták a derekukat. Jagatjit Singh nem titkolta, hogy Anita az ötödik felesége, a többi asszony azonban külön élt a háremben, a maharadzsa pedig fényûzõ palotát építtetett, ahol európai módon élt ifjú arájával. Ana már várandósan érkezett Indiába, és hamarosan kisfia született. Európai és indiai szokások keveredtek hétköznapjaiban; sokat utazott férjével, és a kor híres személyiségei és mûvészei közül jó néhányan részt vettek életükben (ráadásul Anita elsõ udvarlójának, Anselmo Nieto spanyol festõmûvésznek jó barátja volt Picasso, s késõbb (már Európában) Anita barátnõje lett – többek közt – Josephine Baker).
Javier Moro – a történeti hûségen felül – csodálatosan, a regény-mûfaj elvárásaihoz is hûen eleveníti meg a királyi pár sorsát. Könyvébe zárta az Ezeregyéjszaka világát, az erotikus bacchanáliákat, a maharadzsák ékszerek iránti különös vonzalmát, a paloták pompáját, a Rolls-Royce-ok csillogását, a tigrisvadászatokat. A könyv megfilmesítésének jogát az Almodóvar kedvenc színésznõjének számító, Hollywoodi szupersztárrá érett Penélope Cruz vásárolta meg. A kötet október végi bemutatójára Magyarországra érkezik a szerzõ."