2011. február 4., péntek

Pillangó



Móricz Zsigmond: Pillangó

Elolvastam: 2011. február 3.


"Mindegy az kicsikém, akár ahhoz megy az ember, 
akit szeret, akár ahhoz, akit nem szeret. Minden 
szeretetnek vége van egyszer úgyis. És akkor csak 
nagyobb a bánat, ha abból ábrándulunk ki, akit 
szerettünk, mint abból, akit úgyse szerettünk."


Móricz Zsigmond az egyik kedvenc magyar íróm, most a Pillangó című könyve került a kezembe. 1924-ben írt műve a régi Debrecenben játszódó szerelmi dráma.
Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika egy közös aratáson szeretnek egymásba, ám szerelmük megrontója mindenek előtt a szegénység. A történet eleje egy tipikus civódós-randevúzós ismerkedés, Zsuzsika olyan mesterien csavarja az ujja köré választottját, hogy az a mai nőknek is tanítani való. Tartás van benne és cseppnyi női furfang. 
Amikor pedig a szép szerelem kibontakozna, közbeszól a család, egyik fél sem szegény, szenvedéssel teli életet kíván gyermekének. Egyébként a kapcsolatukban jelentkező problémák nagy része ma is megállja a helyét: adott egy fiús anyuka, aki magához akarja láncolni a kicsi fiát és adott két féltékenykedő szerelmetes fiatal. Szerintem egymással is veszélyes játékot űznek, a kapcsolatukat talán így is, úgy is dugába dőlne. De persze a háború utáni nagy nyomorban minden nehezebb. Mondhatnánk, egyik szegényebb, mint a másik
Pirospont az ízes debreceni nyelvezetért és azért, hogy a korabeli debreceni utcákon sétálva ismerkedhettem meg a fiatalokkal.
Továbbra is fogok Móriczot olvasni.


"Nincs jó ember fírfiba, fiam, csak gazember meg bolond ember - 
és suttogva mondta: - A gazember minden szoknya után elrepül, 
a bolond ember meg ráül egy szoknyára, és vigyázza, őrizi, mint a kutya a koncot."



"Furcsa ez az élet. Minden lány kellemes tulajdonképpen, 
de mindnek kellemetlen anyja van."


"Pillangó. A szép és csapodár szerető jelképe – meg a reménytelen szerelemé
Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika elemi erővel fellobbanó, társadalmi konvenciókkal szembeszálló szerelmének története a szerző meghatározása szerint „idill”. Móricz könnyű kézzel, napok alatt írta meg a korántsem idilli helyzetet, amelyben két felfogás áll szöges ellentétben egymással: a nagy alföldi mezőváros peremén boldogulni megtanult öregeké, és a fiataloké. Jóska és Zsuzsika szülei a már kialkudott, érvényes szokáshoz kötődnek, ők akarják megszabni a „ki kivel házasodjék” törvényét, melynek alapja az anyagi biztonság. Minden eszközzel próbálják megakadályozni a fiatalok egybekelését. Jóska és Zsuzsika a szív, a szerelem jogán a lehetséges, a vágyott világ fölépítésére törekednek. A boldogságért azonban nemcsak szüleikkel, hanem egymással, egymásért is meg kell küzdeniük."

Korábban A boldog emberről írtam.

Kiadó: EURÓPA KÖNYVKIADÓ KFT.
Oldalak száma: 194
Borító: CÉRNAFŰZÖTT, KEMÉNYTÁBLÁS
Nyelv: MAGYAR
Kiadás éve: 2008



10/10