Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.

F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam

Elolvastam: 2010. szeptember 28.

F. Várkonyi Zsuzsa pszichológusnő könyve az a könyv, amit MINDEN embernek ajánlok. Annak is, akit eddig nem érdekelt a pszichológia vagy csak elkerülte az életben (pontosabban azt hitte, hogy elkerülte). 

Azon kívül, hogy ez egy alapvetően önismereti könyv, azt gondolom, a pszichológia iránti érdeklődés felkeltése csakúgy célja, mint a szemléletünk látókörünk bővítése.

Laikusok számára és teljesen érthető nyelven magyaráz, hangvétele nagyon személyes - az ember úgy érzi, miközben olvas, mintha mellette ülne az írója és ő mesélné tapasztalatait. 

Megismerkedhetünk általa többek között a Rogers-i odafigyelő kommunikáció alapjaival és a tranzakcióelemzéssel is, a sorkönyv fontosságával, majd a pszichológiai játszmák jelentőségével. Mindeközben szülő- és családmodellek kerülnek bemutatásra, mely által szépen lassan folyamatosan nyílnak meg a kapuk a mit miért teszek, miért reagálok egy adott helyzetre egy adott módon, miért követem el ugyanazokat a baklövéseket egymás után, .... kérdésekre is körvonalazódik egy válasz. 

Az írónő stílusa sehol sem kioktató, hanem mesterei és a szakma iránti mindenkori alázattal mutatja be az önismeret morzsáit nekünk, miközben saját kérdései, esetleges bizonytalanságai is felszínre kerülnek. Hiszen ő is ember. Saját pácienskörében szerzett tapasztalataiból is megoszt velünk egy keveset. 

Minden téma boncolgatása közben ajánl olyan könyveket és írásokat, melyekből többet megtudhatunk az adott témáról. 

Összességében azt gondolom, hogy nagyon kellemes utazás az emberi lélek birodalmában. És ezen az úton mindenképpen felébred bennünk a kíváncsiság önmagunk iránt. Érdemes lenne folytatni egy önismereti kurzuson.

„Minden ember annyit ér csak,
mire becsüli magát!
Ne add magad egy virágért,
S többet érsz, mint a világ!”
( Arany János)

10**/10