2012. május 30., szerda

A skarlát betű


Bűn és bűnhődés a 17. századi Salemben - a mellkason ott a skarlát betű...

Nathaniel Hawthorne: A skarlát betű


Nathaniel Hawthorne regényére, mely az író első sikere is volt egyben (1850-ben) már régen felfigyeltem, vonzó a címe és a korszak is amelyben játszódik.
Demi Moore Hester Prynne szerepében
A skarlát betű "eleje" teljesen ledöbbentett: a könyv nagyjából egyötöde csak a bevezetés, az író előszava, mely a regény megírásának körülményeiről és a munkájáról szól. Miután ezt leküzdöttem, ekkor kezdődött csak a sztori: 17. század második fele, a helyszín Salem (ettől függetlenül ez nem boszis könyv!). Hester Prynne nagyon súlyos bűnt követett el, melyet a mélyen vallásos és (ál)szent puritán közösség nem tud lenyelni minden következmény nélkül: gyermeket szült valakinek. Ami ebben a bökkenő, az a következő: férjnél van, bár férjét még sohasem látták, hiszen az előreküldte Hestert az óhazából és két év alatt nem sikerült még követnie a hosszú úton, a másik pedig az, hogy senki sem tudja, ki a gyermek apja. Ezért aztán jobb ötletük nem lévén, egy rövidebb börtönbéli tartózkodást követően a pellengér mellé állítják az asszonyt a város főterén, karján három hónapos csecsemőjével, a szépséges Gyönggyel, mindenki csodálatára. Hester ennek ellenére sem vall színt az apa kilétéről, ám további bűnhődés vár rá: egy hímzett, skarlátvörös 'A' betűt kell hordania mellkasán (A, mint adulteress, azaz házzasságtörő). Pont ebben a néhány szent órában, míg az asszony a pellengér mellett áll közszemlére téve, felbukkan a férj egy indián társaságában, és meglátja feleségét ebben a kínos helyzetben. Persze a gonosz vénember álnéven új életet kezd az új-angliai városkában, és életét a bosszúra teszi fel...

Új-Anglia térképe az 1600-as években
Hawthorne kétségtelenül fantasztikus hangulatteremtő, a regényben sok a leírás, mely nagyon jól érzékelteti a bűn nagyságát, az azt követő szenvedést, puritán közösség álszent életét. A cselekmény nagyon lassú (és kevés is), az író sokkal inkább a szemléltetésre teszi a hangsúlyt. Ettől függetlenül nagyon jó volt olvasni, bár szerintem már a kötet elején meg lehet sejteni az apa kilétét (nem is a nyomozás a lényeg), egy csomó ötletem lett volna a helyzet megoldására és kíváncsi voltam, mit választanak a szereplők. Aztán a végén csalódtam. Hawthorne nem igazán tudta levetkőzni puritán származását és túlságosan szenvedéssel teli bűnhődéses véget választott a regénynek... Mondhatni, kissé értelmetlen véget ér a sztori és ez nekem sokat levont az élvezetből.

"És mellén ott virított a skarlát betű. Ez volt a pont, amelyre ezernyi szempár szegeződött, és egészen kiforgatta régi valójából viselőjét, úgyhogy akik közelről ismerték, mintha először pillantották volna meg. Olyan volt ez az aranyszálakkal ékesített ragyogó betű, mint valami igézet, ami kiragadta minden eddigi közösségből azt a fiatal teremtést, és egy külön bűvkörbe zárta."

Később az író élete és munkássága után kutatva már nem ennyire meglepő a végkifejlet, hiszen minden művében a bűn és bűnhődés jelenik meg, mint fő téma - sokszor minden cselekmény nélkül. Olyan regényt nem írt (sajnos!), de kíváncsi lettem volna egyik őse, John Hathorne életére, aki az 1692-es salemi boszorkányperek egyik bírája volt (ezt e témát kihagyta nagy sajnálatomra). Nem volt valami nagyon termékeny író, néhány nagyobb regénye és több novellája, anekdotája jelent meg. Magyarul kiadták a A hétormú ház c. kisregényét, a Derűvölgy románca című kötetét, és egy novellaválogatást A lelkipásztor fekete fátyla címmel.

"Egyedül járt-kel ebben a szűk kis világban, félig idegenül. És néha elfogta az az érzés – maga se tudta, valóság-e vagy képzelődés –, hogy a skarlát betű egy új érzékkel ruházta fel. Borzadva látta, de hiába próbálta letagadni, hogy titkon megérzi a rejtett bűnt mások szívében. Sokszor szinte megdermesztette egy-egy ilyen felfedezés. Mi lehet ez? Biztosan a gonosz angyal sugallata, aki szeretné egészen hatalmába keríteni a vívódó asszonyi lelket, mely még csak félig az övé. Ezért akarja meggyőzni arról hogy az emberek tisztasága körülötte merő hazugság, és ha az igazság mindenütt kiderülne, mások mellén is ott virítana a skarlát betű, nemcsak az övén. Hogy értse ezt a szörnyű sejtelmet? A sötét, de nagyon is érthető suttogást. Talán csakugyan igaz?"

A skarlát betűt megfilmesítették, a főszerepben nem kisebb kaliberű sztárokkal, mint Demi Moore, Gary Oldman és Robert Duvall, infók a filmről itt.

Adatok a könyről:
Eredeti címe: The Scarlet Letter
Fordította: Bálint György
oldalszám: 216
Kiadja: Pannon Lapok Társasága
Kiadás éve: 2010. (utolsó kiadás)
Beszerezhető: MEK, antikváriumok, könyvesboltok

Nathaniel Hawthorne