Elolvastam: 2009. június 25.
Nem mondom, hogy életem legjobb Jókai regényét olvastam, amikor az Erdély aranykorát a kezembe vettem, de ettől függetlenül nagyon is klassz volt, és mesélős, ahogy azt Tőle megszokhattuk. Rövid mű lévén 1-2 nap alatt kiolvasható, és van is annyira szórakoztató, hogy az ember ne tegye le a kezéből :)
"Jókai történelmi témájú regényeinek egyik legérdekesebb darabja az Erdély aranykora. Cselekménye a török uralom hanyatlása idején játszódik Erdélyben. Bethlen Gábor, a "nagy fejedelem " meghalt, nehéz méltó utódot találni helyébe.
A török szultán erőszakos fellépésére váratlanul Apafi Mihály lesz Erdély fejedelme, akinek egyetlen igaz híve sincs a kis országban. A politikával, hatalomosztással szívesen foglalkozó nagyurak között sok az érdekes, színes egyéniség - de egy sincs, akinek diplomáciai érzéke mellett megbízhatósága, vagyona, tekintélye és egyúttal emberi érzései lennének. Apafival szemben legközelebbi hozzátartozója, saját sógora, Bánfi Dénes tör hatalomra. A cselszövésekre kitűnő alkalmat adnak a basáskodó török megszállókkal folyó állandó csaták, Erdély sziklás, barlandos hegységei és magának Apafi Mihálynak egyre romló kedélye, emberi gyengeségei. A sógorok vetélkedése Bánfi lefejezésével végződik, akinek későn kegyelmez meg Apafi. A történet tovább bonyolódik egy mesébe illően gonosz és szép lány szerelmi cselszövéseivel és néhány, a történelem számára nem jelentős székely kisnemes, nemzetes asszony életepizódjainak anekdotikus felvillantásával.
Az író - túl a logikán és esetleg a szándékon is, talán saját életének feszültségeitől vezetve - megérzi és elhiteti az emberben küzdő jó és rossz egyidejűségét, a lélek homályos vonzalmait és ellenállását."
7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kíváncsian várom a gondolatodat!