2010. február 1., hétfő

John Fowles: A francia hadnagy szeretője

 Elolvastam: 2009. december 29.

Ez egy tipikusan olyan regény, amit sem a borító, sem a cím alapján nem vennék a kezembe.... Akkor hogy került hozzám? Ajánlották :)
A címe alapján egy kissé csöpögős 19. századi szerelmi történetre, esetleg háromszög-történetre számítottam, ám egy hallatlanul modern, minden szavában iróniával, néhol gúnnyal megírt regényt kaptam. A történet szinte mindvégig érdekes, néhol azonban belealudtam az erkölcsi fejtegetésekbe, ám pont azoknál a részeknél, ahol unalmassá válna, jött egy lehengerlő/meghökkentő esemény (pl. a bordélylányos sztori, aminél padlót fogtam), és máris odafigyeltem. Néhol maga az író is felbukkan a sztoriban, mint mellékszereplő-megfigyelő, nagyon vicces, amint saját könyvszereplőjével szívják egymás vérét.


Maga a történet elég sikamlós, sőt kicsit unalmas lenne egy hagyományos Jane Austen-stílusában, ám így 100 év távlatából nézve érdekes, különösen az író kommentárjaival. A szereplők amúgy nagyon lesajnálnivalók egytől egyig, különösen a sosem látott francia hadnagy "szeretője". Azt hiszem, ilyen nők ma is vannak, akik saját nyomorúságuknak kovácsai.... Mindenesetre tanulságos mindazon embereknek, akik önhibájuk miatt sosem lehetnek boldogok, mert egyszerűen taszítják a jót, és élvezik a szenvedést, de azoknak is akik ismernek ilyen embereket....



"A több mint száz évre visszanyúló cselekményű mű első szintjén és első látásra történelmi regény és egyszerű háromszögtörténet, melynek értékét és érdekességét rafinált előadásmódja adja: stílusgyakorlat a korabeli és korábbi autentikus írók modorában, másfelől olyan regény, melyet korabeli író nem írhatott volna meg, mert megakadályozta volna saját korának konvenciórendszere.



A könyv férfi főszereplője, Charles, fiatal angol arisztokrata, amatőr geológus, művelt, eleven szellemű fiatalember, aki eljegyezte egy gazdag londoni kereskedő Ernestina nevű szép és okos leányát. Ernestina Lyme-ban időzik nagynénjénél, Charles mindennapos vendég náluk a tengerparti kisvárosban, ahol megismerkedik a környéken „bukott nőként” számon tartott Sarah-val, „a francia Hadnagy szeretőjével”. Míg Ernestinát éppen csak kedveli, heves szerelemre gyullad az okos, mély és eredeti Sarah iránt, aki valódi egyéniség, s amikor Sarah munkaadója kihajítja, segítségére siet.


Mindeközben zajlik a kisváros konvencionális élete, amelyet az író mintáihoz híven több szinten ábrázolt, az alagsori cselédséget is bemutatva, ragyogó mellékfigurák sorát villantja föl, s az író mindezt átszövi a viktoriánus világról szóló, modern, szatirikus-ironikus kommentárjaival. Ezután – modern fintorral – a regénynek többféle befejezést ad, amelyek közt van konvencionális, van romantikus és van szinte elképzelhetetlenül modern. A végeredmény egy olyan rendkívüli olvasmányos és szórakoztató könyv, amelyben egyaránt hiteles a kor hangulatának és a kornak a mai szemmel látott kritikai szociográfiája.
A regény az újabb angol próza csúcsteljesítménye."


8/10