2018. február 4., vasárnap

Terka-könyvek



Hohol Ancsa - Boris Juli: Terka-könyvek


Most egy könyvsorozatot szeretnék nektek bemutatni, mely nem más, mint a Terka-könyvek. Régóta vadászok valamit az Anna,Peti-mellé (helyett...), mely a kisfiam nagy kedvence volt, több, mint 1,5 éven át ment, mint esti mese és mihelyt ő kinőtt belőle, a kislányom kedvencévé vált. Nappal jöhet bármi, sokfélét olvasunk, nézegetünk, de este csakis Anna-Petiékkel szeretnének elaludni.
Nos, figyelembe véve ennek a korosztálynak a ragaszkodását a mindennapi tevékenységekhez, valami olyan könyvet, vagy lehetőleg sorozatot keresgélek már jó ideje, aminek központi témái olyan egyszerű, hétköznapi mozzanatok, mint az, hogy valaki elesik futóbiciklivel vagy vacsoráznak vagy éppen kirándulnak. Szóval olyasmik, amik velük is megtörténnek nap, mint nap, az a nyerő.
Terka egy cserfes négyéves kislány és ráadásul sorozatnyi kötet jelent meg belőle eddig, így azt gondoltam, hogy "te az enyém, én a tiéd" - már indulunk is hazafelé a (majdnem teljes) sorozattal. A Mandulakaland maradt a könyvtárban, hiszen ez úgyis aktuális nekünk a valóságban, így nem szerettem volna a mandulakalandot most Terkával is átélni. Szépen sorban elolvasgattuk a könyveket, majd mindegyik hátulján a sorozatban megjelent köteteket is végigmustráltuk és a kislányomnak nyomban feltűnt a mandulakaland, így be szűkült rá néhány napra, hogy ő csakis azt szeretné elolvasni. Mire azonban újra eljutottam a könyvtárba, a Mandulakalandnak már hűlt helye volt.
Így a többi kötettel ismerkedtünk szépen sorjában.


*** Terka, a világutazóval indítottunk. Terka ovis, kapnak egy új kislányt a csoportba, akiről hamar kiderül, hogy külföldről érkezett és hamarosan tovább is költöznek. Terka összebarátkozik vele és a délutáni alvás alatt izgalmas országokat járnak be együtt. Elég sok információ elhangzik a könyvben, cuki a különböző országok bemutatása (különösen a tejcsoki gyerekek tetszettek), úgyhogy ezzel a kötettel kezdve azt gondoltam, a sorozat jöhet is hozzánk a polcra, mert ott a helye!
Elővettük a következőt, a
*** Terka és a varázscsizmát, melyben fokozódtak az élvezetek, Terka bizony ragaszkodik a piros gumicsizmájához, ha törik, ha szakad. Igazi évszakos könyv, ahol igyekeznek bemutatni az évszakok jellemzőit és az ahhoz illő ruházatot, mely legalábbis elméleti szinten fontos lehet a korosztálynak. A varázscsizma tovább erősítette kapcsolatunkat a sorozattal, tetszett!
*** Terka a piacon
Ez már kevésbé volt szimpatikus, hiszem a rossz evő Terkáról határozza el anya, hogy jóevő gyereket farag belőle minden áron (bár Terka jóevő, csak annyi, hogy imád nassolni), így el is indulnak a piacra, ahol először a zöldségekkel ismerkednek meg. Olyannyira, hogy Terka kalandba is keveredik a zöldségekkel, mindezt úgy, hogy anyának közben fogalmam sincs, merre jár, de az biztos, hogy Terka akciója abszolút magánakció. A spenót és a sóska pedig a gyerekijesztgető zöldségek, amit nem is értek, miért kell ennyire hangsúlyozni, hiszen a cél a barátkozás lenne, nem igaz? Minden jó, ha jó a vége, Terka megeszi a zöldségeket, igaz, a gyümölcsöket hiányolom, de majd a következő kötetben (gondolom én).
Ezeken felbuzdulva jöhetett a
*** Terka és Gyurkimurki, melyen teljesen lehidaltam és nem győztem magyarázni a gyerekeknek (hiszen ez már a nagyobbat is érdekelte), miért nem jó Terka magánakciója és egyáltalán, mi ezzel a baj. Terka ugyanis meglép otthonról a gyurmafigurájával, felszállnak különböző közlekedési eszközökre kettesben (mondom még egyszer: a 4 éves kislány és a gyurmafigura!!!), majd hazamennek - mindezt anélkül, hogy a szülők észrevennék!!! És ez a mozzanat még nagy hangsúlyt is kap a könyvben: anyáéknál épp vendégek vannak, így semmit észre sem vesznek, Gyurkimurki pedig még irigyli is Terkát, hogy akkor megy el otthonról és akkor utazik közlekedési eszközökön, amikor csak akar. Nos, gondolom, nem kell magyaráznom, hogy ez a kötet csalódást okozott, nem is kicsit, pláne, hogy a szerzőpáros kisgyermekes szülő, pláne pedagógus :( Szóval Gyurkimurkiékat el is távolítottam a gyerekek szeme elől, hiszen melyik az a kötet, amit a leggyakrabban kértek elolvasásra? Nyilván nem az, melyben brokkoli-uraság a menő. És még mindezek mellett a nagyfenekű asszonyság (az egyik utas valamelyik járművön) is előkerül, ami szerintem egészen konkrétan csúfolódás, ilyesmit nem szeretnék a gyerekek közelében tudni mesekönyvek által.
Tehát nem sikerült Anna-Petiéket kiváltani, de azt sem mondom, hogy nem fogom a sorozat egy-egy kötetét beszerezni.
Az biztos, hogy annyi tanulságot leszűrtem, hogy nem csak a mesefilmeknél van szükség előszűrésre, hanem ezt a módszert a gyerekkönyveknél is be kell vetni...



-->