2014. április 25., péntek

Novecento



Alessandro Baricco: Novecento

Imádom, ahogy Baricco ír! Tudom, hogy kicsit hatásvadász, számomra mégis üdítő és élvezetes, színvonalas és elgondolkodtató egyszerre. Nem hiába, ez már nem az első könyvem tőle, a Selyem után jött a Mr. Gwyn, majd a Novecentot találtam meg a könyvtárban. Számomra az egyik legkülönlegesebb az írásaiban az, hogy amilyen nyúlfarknyiak, mégis olyan átütő a hangulatuk.
A Novecento ráadásul - bár utólag realizáltam - egy olyan könyv, aminek filmadaptációját már láttam (megj.: és kifejezetten szerettem). Hogy is hívják főhősünket? T. D. Lemon Novecento. Novecento egy különleges férfi. A legjobb zongorista a világon. Mindezt úgy, hogy soha nem hagyta el szülőhelye, a Virginian hajó fedélzetét, azt a helyet, ahol Danny Boodmann megtalálta.
Különleges könyv, na. Egy óra alatt befalható, érdemes nekiesni! Aztán persze ott van a zenei aláfestés, amihez néhányónknak szükségeltetik némi akusztikus segítség is, szerintem érdemes a filmet igénybe venni e célból, mely Az óceánjáró zongorista legendája névre hallgat (Tim Roth-tal a főszerepben).

Füli:
"A Virginian nevű gőzhajó a két világháború között járt Európa és Amerika között – fedélzetén milliomosokkal, emigránsokkal és egyszerű, hétköznapi emberekkel. A fennmaradt legenda szerint a hajón esténként egy különös tehetséggel, páratlan improvizációs képességgel megáldott zongorista szórakoztatta a közönséget. Semmihez sem fogható muzsikájával valósággal elbűvölte hallgatóságát. Azt is mondják, egész életét a hajón töltötte, ott született, és lábát soha nem tette szárazföldre. Hogy miért, senki sem tudja, életének talányos rejtélyét magával vitte – örökre."
 


10/10