Barátság és testvériesség, amikor hallgatnak a törvények - Előállnál az igazsággal, amikor ez életedről van szó?
Michel Quint: Borzalmas kertjeink
Ez a könyv annyira nem hagyott bennem mély nyomot, hogy a történetre szinte alig emlékszem (pedig nem régen olvastam!). Nem tudom, túl rövid? Vagy egyszerűen csak úgy elmegy az ember mellett? Szerintem ez utóbbi. Csak arra emlékszem, hogy a két hapsi felrobbantott egy áramellátót (?) a német megszállás idején. Elkapták őket és két másik szerencsétlennek együtt egy hatalmas verembe kerültek. Várták a sorsuk beteljesülését, reménykedtek. Egy német tiszt vigyázott rájuk, és véletlen lehullott egy hozzájuk egy szendvics, amikor evett. Aztán minden jóra fordult, mert ez csak egy emlékezés, mindenki szerencsésen megmenekült.
Elég sok könyvet olvastam már II. világháború és holokauszt-témában, aki rendszeresen látogatja a blogomat, az tudja, hogy nem most kezdtem az ipart :) De ez a könyv nem győzött meg. Mivel rövid (hatalmas betűkkel írt 80 oldal), egy olvasást megér.
7/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kíváncsian várom a gondolatodat!