2010. december 17., péntek

Raszputyin lánya


Robert Alexander: Raszputyin lánya

Elolvastam: 2010. december 16.



Az amerikai Robert Alexander nevű író viszonylag új könyve került most a kezembe, mivel most valami történelmire vágytam, valami olyanra, ami számomra kissé ismeretlen világba vezet. S rátaláltam a Raszputyin lányára.
Az egész regény Raszputyin utolsó napjait meséli el a lánya szemszögéből (E/1-ben ráadásul). 
Raszputyin egész lényét és életét áthatja a misztikum, a csoda. Mivel ilyen nagy politikai befolyása volt a cári családra, halála ekkora port kavart és a forradalom kirobbanásában betöltött szerepéről még nem is beszéltünk, így azt gondolom, az őt övező mítosz és legendakör soha nem fog világossá válni.
A történet nagyon érdekes, az 1916-os év zűrzavaros, cseppet sem biztonságos Petrográdjába (ma Szentpétervár, az akkori főváros) kalauzol bennünket. Senki sincs biztonságban, az érdekek és események furcsa, átláthatatlan kalamajkájába kerülünk a német orosz háború időszakában. 


Marija, Raszputyin nagyobbik, serdülőkort éppen elhagyni készülő lánya meséli el az utolsó napok eseményeit és feltételezéseit, közben megismerjük a cári család tragédiáját is. És hogy kicsoda Raszputyin? Azt gondolom, ez mind a mai napig senkinek sem világos: egyszerű parasztember Szibériából, látnok és jós, csodatévő, szerető, gyógyító, varázsló vagy politikus? Egyáltalán ördög-e vagy jótevő? Annyi kérdés kavarog körülötte, hogy még saját családja sem látta valódi személyiségét.  Még a halálának körülményeit is megannyi kérdés és találgatás övezi.... Cselszövés áldozataként a Juszupov palotába csalták, ám hogy ott pontosan mi történt, evett-e a ciánnal átitatott süteményekből, hányszor lőtték meg, pontosan kicsoda és hol, meddig volt nyitva a szeme vagy kinyitott egyáltalán....? Mind-mind megválaszolatlan marad talán örökre.
Egy fantasztikus történelmi regény ez, mely által nem látunk tisztábban, ám Oroszország egy érdekfeszítő és zűrzavaros korszakába nyerünk bepillantást és talán többet megtudhatunk a Raszputyint övező legendákról is.



"1916. Oroszország hadban áll Németországgal, II. Miklós a hadsereg főparancsnokaként a fronton van. Az országban tarol az éhínség és a nyomor, a nép elégedetlenkedik. Petrográdban, a cári udvarban egyre erősödik a cárné, Alekszandra Fjodorovna befolyása. Legfőbb támasza és tanácsadója Grigorij Raszputyin. Ki ez az égő szemű ember, aki az ujja köré csavarta a cárnét, s akinek mocskos csizmáját egyként csókolgatja főrendi udvarhölgy és egyszerű asszony, akitől egy ajánlólevél ajtókat nyit meg és életeket változtathat meg gyökerestül? Ki ő? Egy félanalfabéta, ám ravasz szibériai muzsik csupán, féktelen orgiákat csapó perverz alkoholista, vagy jövőbe látó, kézrátétellel gyógyító „szent ember”? Mi a titka ennek a férfinak, akinek szabad bejárása van a cári palotába, s akit vagy imádnak, vagy engesztelhetetlenül gyűlölnek? December 16-án orosz főnemesek egy csoportja brutálisan meggyilkolta Raszputyint. Az Orosz Birodalom recseg-ropog. A folytatást ismerjük. A történetet Raszputyin idősebbik lánya, a költői lelkületű Marija beszéli el, akit bár elborzaszt apja kettőssége, mégsem tudja függetleníteni magát az iránta érzett szeretettől… A történelem egyik legtitokzatosabb politikai merényletét elmesélő Robert Alexander a leningrádi egyetemen is folytatott tanulmányokat, dolgozott az Egyesült Államok kormányának az egykori Szovjetunióban, beutazta Oroszországot, jelenleg vállalkozásai vannak Szentpéterváron."



10/10