Blanche és Marie könyve

Radioaktivitás, hisztéria, szerelem, barátság és kérdések - mi a közös mindebben?

Per Olov Enquist: Blanche és Marie könyve 

"A szeretetet nem lehet megmagyarázni. De miféle emberek volnánk, ha meg sem próbálnánk?"

Blache Wittmann és Maria Skłodowska-Curie. Két fantasztikus életutat bejárt nő, akikről ez a könyv szól. És szerelmeikről, Charcot professzorról, Pierre Curie-ről és Paul Langevin professzorról. És még Einsteinről, egy picit felbukkan Charcot segédje, Freud is és Jane Avril is. De hogy kerül ennyi híresség egy mindössze 256 oldalas regénybe?

Charcot szeánszai: segédei az ájult Blanche-t tartják

Kezdjük ott, hogy Blanche Wittmann a híres Salpêtrière kórházban töltött életéből 16(!!!!) évet, nagyrészt a híres francia neurológus, Charcot betegeként vett részt a heti előadásokon, mint hisztériás rohamoktól szenvedő nőbeteg. Rajta demonstrálta Freud mestere a hipnóziskutatásban elért eredményeit is. Emellett talán Charcot szeretője is volt egy kicsit. 

Később Blanche röntgenasszisztensként dolgozott, majd "vonzalma" a különböző sugárzások irányába Marie Curie mellett teljesedett ki, akivel asszisztensként együtt tanulmányozták a szurokércet és nyerték ki belőle a ragyogó kék fényt kibocsátó rádiumot. Életük, pontosabban Blanche élete végéig barátságban maradtak, segítették egymást. Közben Marie megkapta első Nobel-díját - még megosztva Pierre-rel, majd hamarosan a másodikat, Blanche közben csak veszített, sorozatos amputációkkat mindössze bal keze maradt meg, mellyel írta élete regényét, mely csupa kérdés, néhány válasz a szeretetről: a Kérdések könyvét. Marie volt 'oly jó és a járásképtelen Blanche számára készített egy ládát, melyben gurulhatott a lakásban. Mindeközben a nagy felemelkedést hirtelen bukás követte botrányos szerelme miatt a családos Langevin professzor iránt.

És még maradt hely annak, hogy beszéljünk a szeretetről. Hogy mi is az tulajdonképpen. Tud-e erre bárki is választ adni ezen a földön? 

"A szerelemből fény fakad vagy sötétség. A szerelmesek megosztják egymással a fényüket vagy a sötétségüket; ebből azután élet vagy halál keletkezik. Ezt nem lehet megérteni."

Ez a könyv nagyon furcsa szerkezetű, egy asszociációs, csapongós mese, melyben rengeteg információ van elrejtve és jócskán felkeltette az érdeklődésemet a fent nevezett személyek iránt. Az író gyakorlatilag Blache Kérdések könyve című könyvéről írja, miközben eszébe jut egy csomó minden, és néhány dolog a saját életéből is. Szóval én most egy olyan könyvről írok, amit egy könyvről írtak. Lehetséges, hogy ez a leghosszabb rövidke könyv, amit valaha is olvastam??

Blanche Wittmann

Tele érdekesebbnél érdekesebb tényekkel!

A hisztéria-kutatás, Charcot elmélete a női működésről!

"A tudomány vizsgálatának tárgya nem egy bizonyos nő volt, hanem a Nő, és a nő alaptermészete.
A kísérletek híre elterjedt a párizsi értelmiség körében, és a hír azt tartalmazta – 1886 őszén –, hogy egyes kísérletek eredményei alapján a nőt "bizonyos értelemben gépnek lehet tekinteni, mert egyes érzéseket a nőkben mechanikus ráhatásokkal is ki lehet váltani, a gondosan kiválasztott pontokra gyakorolt nyomás segítségével, mely érzelmi kitöréseket okoz. Ezeket a kitöréseket nemcsak előidézni lehetséges, hanem ugyanígy megszüntetni is, és az ilyeténképp működtetett hisztériás és görcsös rohamok előidézése és megszüntetése azt bizonyítja, hogy a nők működése megérthető, jelrendszere olvasható, és a folyamat irányítható."

Charcot kutatásai

Aztán meg az ovariumprés!

"Charcot a jegyzőkönyv bevezetőjének tanúsága szerint beszélt Blache-sal a nyilvános demonstráció előtt. Megmutatta neki az ováriumprést, melyet talán használni fog. A bőrből készült szerkezet fémcsavarokkal volt ellátva. A nő hasára kellett helyezni, és a nő derekára erősített, hátul összekapcsolt szíjakkal kellett rögzíteni. Mindkét csavar kipárnázott bőrlapocskákban végződött. Amikor a csavarokat lassan elforgatták, a bőrpárnák nyomni kezdték a nő petefészkét. Az ovariumprés alkalmazásának célja az volt, hogy a hisztéria központjára gyakorolt nyomással megszüntesse a rohamot."

A Salpêtrière-kórház és a benne lakó több, mint hatezer szedett-vedett beteg! Charcot kutatásai!

A rádium kék fénye és a radioaktivitás csodája...! 

Marie Skłodowska-Curie (1867. november 7 – 1934. július 4.)

"A laboratóriumi dolgozók közül megmagyarázhatatlanul sokan meghaltak, elsősorban leukémiában, és Blanche-hoz hasonlóan, sokuknak amputálni kellett a végtagjaikat. A sugárzást mégis nagyon sokáig gyógyító hatásúnak tartották: az emberek tömegesen látogatták a radioaktív gyógyforrásokat, tömegével vásárolták a hajhullást állítólag csökkentő „Curie-hajvizet”. Egy bizonyos „Crema Activa” azt ígérte, „csodákra” képes. Egy 1929-es európai gyógyszerjegyzék nyolcvan olyan szabadalmaztatott gyógyszert sorol fel, mely radioakítv anyagot tartalmaz. Mind a csodatévő szerek közé tartoztak, a fürdősók éppúgy, mint a kenőcsök, végbélkúpok, fogkrémek és csokoládé pralinék."

Per Olov Enquist kedvelt svéd író, aki a sportról váltott az írógépre a hatvanas években. Hazánkban is megjelent több könyve. 

Adatok a könyvről:

Eredeti címe: Boken om Blanche og Marie

Fordította: Kúnos László

Kiadja: Európa

Kiadás éve: 2006.

Oldalszám: 256.

Beszerezhető: ára 2185 Ft.

10/10