2012. február 12., vasárnap

Több mint ács



Josh McDowell: Több mint ács

Nagyon érdekel minden olyan könyv, ami a vallásról (bármelyikről) és vallás, hit életünkre kifejtett hatásáról szól.
Előre leszögezem, hogy ez a könyv nem igazán nekem íródott. Csaknem 2 hónapig tartott, amíg végig tudtam olvasni ezt a nyúlfarknyi kötetet, mely mindössze 117 oldalt számlál. Ennek nem vallási hovatartozás vagy hova-nem-tartozás az oka. Sőt, ehhez semmi köze.
Ez a könyv gyakorlatilag egyfajta bizonyítási kísérlete mindannak, amit Jézusról és az életéről, haláláról, illetve feltámadásáról tudunk. Az ehhez hasonló könyveket megpróbálom a legnagyobb objektivitással kezelni. Persze tudom, hogy lehetetlen igazán elfogulatlanul olvasni. Mégis úgy érzem, hogy ilyenkor a realista természettudományos gondolkodás a legcélravezetőbb vagy talán belebújni egy teljesen hitetlen személy fejébe (ami tudom, hogy számomra úgy szintén lehetetlen vállalkozás). Ennyit a hozzáállásomról, amely legalább annyira tökéletlen, mint ez a könyvecske.

Node a most a könyvről. Ami a problémám vele az az, hogy ez egy nagyon szép, apró története egy hívő lélek Jézus Krisztus életéről való gondolatainak. Tényleg tetszik ilyen szempontból. Hogyan is lehetne másképpen, minthogy Jézus élt és meghalt értünk a kereszten?? És pontosan ez a gyengesége is a könyvnek. Annyira átjárja a hit és a bizalom, hogy nélkülöz mindenféle objektivitást és valódi bizonyítékot. Jézus minden életeseményét akképpen magyarázza végkövetkeztetésként, hogy az úgy történt, hiszen nem lehetett másként. Hogyan is lehetett volna másképpen?! Ezt a megközelítést egy hívő ember bólogatva és teljes odaadással fog olvasni, nagy örömmel veszi kézbe és magába szippantja, de engem az érdekelt volna, hogy mi a helyzet azokkal, akik nincsenek ennyire meggyőződve az egész sztori valódiságáról? Azokat szerintem nem fogja meggyőzni, de még elgondolkodtatni sem. Ez persze nem baj, hiszen valószínűleg nem ebből a célból íródott ez a kis könyv, így azonban számomra nem volt olyan érdekes.
A könyv utolsó fejezete tetszett egyébként legjobban, ahol az író saját belső kérdéseivel és megtérésének történetével ismerkedhetünk meg. Az biztos, hogy valamiféle hit nélkül az élet elviselhetetlen és reménytelen. Egy hit nélküli ember boldogtalanságáról, békétlenségéről majd az élet értelmének megtalálásáról szól.


8/10