Csak egy kis hit kell

 "Mitch - felelte a Rebbe -, a hit elválaszthatatlan a cselekvéstől.
Az embert a cselekedetei határozzák meg, nem a hite milyensége."

Mitch Albom: Csak egy kis hit kell

Elolvastam: 2011. május 20.

Mitch Albom - író, újságíró, több karitatív szervezet vezetője - utolsó könyvét vettem kezembe az elmúlt napokban, mely számomra az első volt, de az biztos, hogy fogják még továbbiak is követni.

A Csak egy kis hit kell vallási hovatartozástól függetlenül útmutatóként és támaszként szolgálhat életünk nehezebb periódusaiban. Érinti az élet legfontosabb területeit, anélkül, hogy ítélkezne vagy elítélne. Olvasás közben a teljes elfogadást és megértést érezzük, ami nagyon megnyugtató tud lenni.

"Barátaim, ha derekasan teljesítjük fontos feladatainkat, ha törődünk azokkal, akiket szeretünk, ha híven betartjuk hitünk parancsait, nem keseríti meg életünket az el nem végzett dolgok okozta lüktető fájdalom. A szavunk mindig őszinte lesz, az ölelésünk szilárd. Soha nem kell amiatt emészteni magunkat, hogy lám, ezt megtehetettem volna, lám azt meg kellett volna tennem."

A könyv egy rabbi kérésével kezdődik, újra találkozik régi tanítványával, Mitch-csel, akivel már sok-sok évvel ezelőtt szétváltak útjaik, és egy kéréssel fordul hozzá: amikor eljön az ideje, szeretné, ha ő mondaná a búcsúbeszédét a temetésen. Mitch-nek mindössze egy kérése van a feladattal kapcsolatban: szeretné a rabbit jobban megismerni, szeretné hétköznapi emberként is látni. Így veszi kezdetét a nyolc évig tartó folyamat, Mitch és a Rebbe találkozgatásai, beszélgetéseik életről, halálról, házasságról, boldogságról, a küzdelemből, a reményről, az önfeláldozásról és persze a hitről. 

"Mi az a halálban, amitől a legjobban félnek az emberek? kérdeztem Rebbétől.

-Hogy mitől félnek a legjobban? - gondolkodott el. - Nos, például attól, hogy mi történik velük azután? Hová kerülünk? Olyan lesz-e, amilyennek képzeltük?

Ez csakugyan nagy kérdés...

-Igen, De valami mástól is rettegünk.

Valami mástól?

A Rebbe előrehajolt.
-Attól, hogy elfelejtenek - suttogta."

Közben az író egy másik találkozásról és ismerkedésről is beszámol, mely ezzel csaknem párhuzamosan történik: egy jó útra tért bűnöző keserves küzdelmét a templomáért és a gyülekezetéért: Henry, aki a nélkülözést, nyugalmat és a szegénységet - Istent választotta.

"Mitch, senkinek nem tesz jót, ha sértettséget vagy haragot hordoz magában. - Ökölbe szorította a kezét. - Felemészti a bensődet. Több kárt okoz, mint az, amiért haragszol."

Albert Lewis rabbi - A Rebbe (ami tanítót, mestert, mentort jelent) személyisége taszítja mindazokat a világi dolgokat, melyért a mai ember az életét áldozza: a tárgyakat és a vagyont. Nagyon praktikusan él és lételeme a spórolás. Egy valamin nem spórol: ez pedig a szeretet és a megértés. Prédikációi mindig vonzották apró zsinagógájába a híveket, mondanivalója számos embernek értéket és válaszokat adott. Olvasás közben sokszor gondolkodtam azon, hogy egy ilyen embert ismerni kiváltság és ajándék - vallási hovatartozástól függetlenül Istentől vagy akitől akarjátok. 

" -Az emberek manapság túl sokat várnak el a házasságtól - jegyezte meg egyszer. - Magát a tökélyt. Arra számítanak, hogy a házasság minden perce kész boldogság. Ilyesmi viszont csak a tévében létezik vagy a moziban. A való életben aligha tapasztalja ezt az ember. Ahogy Sarah szokta mondani, itt húsz boldog percet, amott negyven boldog percet kapunk, s ezek a boldog percek végül összeadódnak valami gyönyörűvé. A dolognak az a titka, hogy amikor éppen nem olyan csuda nagyszerűen alakul a helyzet, ne vágjuk a szemétbe az egészet, hanem érjük be egy jó kis veszekedéssel. Nem olyan nagy ügy, ha a párunk olykor szekál minket, vagy éppenséggel a terhünkre van. Természetes része ez a szoros együttlétnek. De ugyanez az együttlét micsoda örömökkel is jár, például, amikor közösen figyeljük a gyerekeinket, vagy amikor ébredés után egymásra mosolygunk... Hagyományaink tanítása szerint ezek az örömök áldásnak számítanak. Az emberek sokszor megfeledkeznek erről.

...

-A választás joga a tiéd. De később alighanem hiányozni fog, amit a másik oldalon találnál.

Mi van a másik oldalon?

-Ó... - mosolyodott el a Rebbe -, egy olyan boldogság, amelyet egyedül nem találsz meg."

"Régebben azt hittem magamról, hogy mindent tudok, s mindenhez értek a világon. Amolyan okostojásnak képzeltem magam, aki "mozgásba hozza a dolgokat", és épp ezért minél magasabbra mászom, annál inkább lenézhetek, kigúnyolhatok minden csacskaságot meg együgyűséget, például a vallást. Ám miközben hazafelé vezettem aznap este, ráeszméltem, hogy sem jobb, sem okosabb, csak éppen szerencsésebb vagyok másoknál. És szégyellhetem magam, amiért azt hittem, hogy mindent tudok a világról. Mert hiába tudunk róla mindent, ha mégis elveszettnek érezzük magunkat benne. És hány meg hány szenvedő ember él ezen a földön - köztük okosak és sikeresek -, akik nem néznek le semmit, s az ég felé emelik tekintetüket... Ezt kellett volna tennem nekem is. Hisz' amikor a világ úgy elcsendesül, hogy csupán saját lélegzetünket halljuk, mindnyájan ugyanarra vágyakozunk: vigaszra, szeretetre, a szív békéjére."

10**/10

Kiadja: Animus Kiadó, 2010. 

Eredeti cím: Have a little faith

Fordította: Sárközy Elga

Teljedelem: 262 oldal