2010. december 13., hétfő

Van, amikor beszélni kell, és van, amikor hallgatni.



Jeffrey Eugenides: Öngyilkos szüzek

Elolvastam: 2010. december 12.

"Manapság a gyárak felől érkező, változó irányú 
szelek és a föld emelkedő hőmérséklete miatt a hó nem 
zuhatagokban esik már le, hanem az éj leple alatt, lassú rétegekben, 
akár a szétmálló buborékok. A világ, ez a megfáradt művész, egy újabb
összecsapott évszakkal szúrja ki a szemünket."


Kivételesen hamarabb értesültem a film létezéséről, mint a könyvről, így nagyon kellett sietnem, hogy még a film előtt elolvassam, hiszen úgy az igazi. Fordítva ez még egyszer sem ment. 
A borító gyönyörű, biztos vagyok benne, hogy sokan már ezért felfigyelnek rá. A cím is figyelemfelkeltő, vagy elrettent valakit vagy magához vonz, hiszen az ilyen tragédiákról kimondva kimondatlanul sokan szeretünk időnként olvasni. 


A '70-es évek Amerikájában él egy körülbelül tökéletes család egy álmos kisvárosban, még a környékbeliek is a csodájára járnak: apa középiskolai tanár, anya vallásos és pedáns asszony és az ő 5 gyönyörű lányuk, akik világos hajúak, kék szeműek, jól tanulnak, jól neveltek - így élnek egy szép nagy házban az amerikai álomban. Látszólag. Mindaddig, ameddig a 13 éves Cecilia hidegvérrel fel nem kaszabolja a csuklóját a fürdőkádban....


Mindezt sok tíz év távlatából meséli el egy szomszéd fiú, akit annak idején és még a napokban is foglalkoztat ez a megmagyarázhatatlan vég. Közben megszólalnak a szomszédok, tanárok, pszichológus, orvosok, a pap és mindenki, akinek abban az időben kapcsolata volt a családdal. Szépen apránként egyre többet tudunk meg az idilli élet árnyoldalairól, közben találgatunk, mi vezethetett az első öngyilkossághoz. A család széthullását, megkergülését és a többi lány halálát kissé várható következményként említi a regény. 
A könyv stílusa és nyelvezete mindvégig nagyon érdekes, laza, néhol gunyoros vagy éppen morbid. Remekül illik az eseményekhez.
A szereplők pont annyira árnyaltak, amennyire kell, a főszereplő amúgy is a titok, a megrendülés és a találgatás.


Egy őszinte megjegyzés: viszonylag gyorsan elolvastam, hiszen amellett, hogy haladós, kíváncsivá is tett a vége, vajon milyen ok állhat a háttérben? Aki elolvassa, az nem lepődik meg, de szerintem nem is csalódik.
A film 1999-ben készült és olyan szereplőkkel dicsekedhet, mint James Woods, Kathleen Turner, Kirsten Dunst, Danny DeVito, satöbbi.
Összesítve nagyon jó könyv, nagyon jó stílusban megírva, érdekes témáról, gyönyörű borítóval. Hogy a vége lehetne biztosabb és lezártabb? De ha nem az??

Shania oldaláról http://shainareads1001books.tumblr.com/


"Öt lánytestvér, öt rejtélyes, megmagyarázhatatlan öngyilkosság. Pedig a lányok szépek voltak, és még annyi minden állt előttük. Miért pazarolták el feleslegesen az életüket? Miért választották az élet helyett a halált? Mi volt az igazi ok? Korszellem? Predesztináció? A szigorú szülők, akik mindenben a fertőzést látva az egészségeset is elpusztították? A szerző feszült légkörű regényében a lélek sötét zugai tárulnak az olvasó elé, elfojtott vágyak, eltorzult emberi viszonyok, melyek tragédiát szülnek. A 70-es évek amerikai kisvárosában játszódó történet egyszerre hátborzongató, kísérteties, humoros, lebilincselő és összességében mélyen emberi."


10/10 

És a filmből is egy kis ízelítő: