Az elveszett fiú

Hans-Ulrich Treichel: Az elveszett fiú

Elolvastam: 2010. december 21.

Néhány héttel ezelőtt egy akció keretein belül rendeltem fillérekért ezt a könyvet és máris megcsaltam a kindle-met...

Hans-Ulrich Treichel önéletrajzi ihletésű kisregénye, mely saját életéről és családjáról szól a II. világháború utáni években. Az elveszett fiú pedig a főszereplőnk bátyja, Arnold. A porosz származású édesanya és édesapa első szülött fia 1945 telén, az oroszok elől való menekülés közben veszett oda, amikor az oroszok szembekerültek a menekülő néppel és az édesanyával "valami nagyon rosszat tettek".

Az elbeszélő maga az író, aki kénytelen volt sosem látott testvérének, Arnoldnak az árnyékában felnőni és érzelmileg elhanyagolt, borzasztóan szorongó kisfiúként élni. A család sosem fogadta el, hogy Arnold elveszett, örökké kerestették és minden gondolatukat, minden percüket ez itta át. Az édesapa nagyrészt az üzlettel foglalta le magát, jó porosz módjára örökké csak dolgozott, anya az idegösszeroppanás és a munka között váltogatott. 

Nagyon érzékletesen szemlélteti a háború okozta közvetett károkat, a második generáció minden bánatát magában rejti ez a regény. Nem hiszem, hogy létezik ezen a földön bármi, ami képes emberi életeket ennyiféleképpen tönkretenni.

"1945 kemény tele. A havas síkságon végeláthatatlan szekérkaravánok szállítják a Kelet-Poroszországból menekülő németek tízezreit. A nők az éhségnél és a hidegnél is jobban rettegnek a nyomukban lévő oroszoktól…
A krimiszerűen izgalmas kisregény kamasz fiú hőse csak annyit tud, hogy az ő szülei is az elüldözöttek között voltak, s anyja – akivel útközben „valami szörnyűség” történt – a riadt kavarodásban egy idegen nő kezébe nyomta egyéves kisfiát, Arnoldot, s Arnoldnak, a szülők szeme fényének nyoma veszett. A háború után született öcs elbeszéléséből bontakozik ki a a parasztcsalád – a komor apa, a depressziós anya – további sorsa is: az egyre nagyobb autókon lemérhető gazdagodás és az éveket végigkísérő szüntelen keresés, szinte rögeszmés nyomozás az eltűnt kisfiú után. Felcsillan a remény: egy gyermekotthonban rábukkanni vélnek Arnoldra, hosszadalmas orvosi, genetikai, antropológiai vizsgálatok következnek a vérségi kapcsolat bizonyítására, illetve kizárására. A remény azonban szétfoszlik, s az apa hirtelen halála után nem sokkal, az elbeszélő kamasz gyerek számára érthetetlen fordulattal véget ér a keresés is – számunkra pedig nagyon is érthető véget ér maga a történet."

10/10