Richard Matheson: Csodás álmok jönnek

Elolvastam: 2010. augusztus 16.

Minden embernek van valami elképzelése arról, hogy mi vár ránk életünk végén, a halál után. A legpesszimistábbak talán rávágják, hogy semmi, ám ezzel a gondolattal elég nehéz élni az életet, küzdeni a mindennapokkal, harcolni a világ ellen. Onnantól pedig szinte lehetetlen, hogy elveszítünk valakit, akit szerettünk és közel állt hozzánk.

Ez a könyv egy nagyon érdekes témát dolgoz fel és izgalmas szemszögből közelíti meg az élet értelmét és célját.

"Mi történik velünk, halálunk után? Chris Nielsennek elképzelése sincsen, egészen addig, míg egy váratlan baleset véget nem vet rövid életének, elválasztva ezáltal szeretett feleségétől, Annie-től. Chrisnek muszáj felfedeznie az élet igaz természetét a halál után, de még a Mennyország sem teljes Annie nélkül, és mikor felesége öngyilkossága végérvényesen elválasztja őket egymástól, Chris kockára teszi a lelkét, hogy megmentse Annie-t az Örök Kárhozattól. Richard Matheson gyönyörű történetéből azonos címmel film is készült 1998-ban Robin Williams főstereplésével (What dreams may come)."

Szerintem nincs olyan ember, aki ne élne a lehetőséggel, hogy egy napon büntetlenül betekinthet a halál utáni életbe. Nagyon érdekes elképzelés, mely sok tapasztalatokon alapuló, ám tudományosan meg nem magyarázott dologra is épít: amikor azt érezzük, hogy elhalt szerettünk velünk van, amikor egyedül ülünk a nappaliban, és mintha valaki éppen csak finoman végigsimítaná az arcunkat.... Érdekes dolgok történnek, amelyeket nem mindig tudunk racionálisan megmagyarázni.

Ám ami ebben a regényben számomra még fontosabb, az egy csomó lelki folyamatnak és történésnek a gyönyörűen megrajzolt képekbe való tömörítése és értelmezése. A leghatásosabb szerintem annak a pokolnak a leírása, amelyet az ember saját maga teremt önmaga köré a gondolatai által. A gondolataink határozzák meg életünket és boldogságunkat. Azok az emberek, akiknek a pohár mindig félig üres, amikor esik az a baj, ha süt a nap, miért süt olyan erősen,.... - képesek vagyunk megteremteni saját magunk számára a földi poklot. Emellett megjelenik a választás joga. Választhatjuk a poklok legmélyebb bugyrait, de a Földön is választhatjuk az Örök nyár birodalmát. Az emberek nagy része viszont borzasztóan szűklátókörű.

Ami pedig az újjászületés-kérdést illeti, nos, senkinek nincsen erre vontkozóan semmiféle bizonytéka, ám mégis mindannyian tapasztalunk százféle megmagyarázhatatlan és furcsa dolgot életünkben; ilyennek találom a dezsávű-érzést vagy az utólag igazológott megérzéseinket, melyekre vagy hallgattunk vagy nem, mindenesetre vannak olyanok, akik egészen jól ki tudják aknázni a megérzéseik nyújtotta előnyöket a döntéshozatalok és választások során. A lélek fejlődése-vonal is elgondolkodtató, hiszen aki emberek között jár, az pontosan tudja, milyen különbözőek vagyunk és lelkünk is mennyire más és más, egyesek szinte telepatikus beleérző képességgel használják emberi kapcsolataik során, másoknak pedig mintha nem is lenne, taposnak és toszakodnak....

Ez egy tipikusan életünk-értelmén-gondolkodós, a világ-miértjén-elmélkedős, saját-életünket-számbavetős könyv nagy igazságokkal és gyönyörű lélekábrázolásokkal.

10**/10