2018. május 10., csütörtök

Cinege ​Mici meséje



Carla Schneider: Cinege ​Mici meséje


A Cinege Mici meséje számomra egy klasszikus népmesei motívumokra épülő mese, ám annál kicsit másabb, méghozzá egy nagyon lényeges pontban: itt nem a hölgyemény nyereményként várományos céltárgy, akiért a hős férfiak, szegény legények, királyfik sorban küzdenek eszükkel, szépségükkel, szívükkel, humorukkal,hanem a nő maga "kaparja ki a saját gesztenyéjét". És mindez miért mese a mai világban? Bízom benne, hogy nem az!
Cinege Mici egy igazi feminista. Történetünk a következő: Laposföld királyának udvari bolondja nyugdíjba vonul, így állását rögvest meghirdetik - új udvari bolond kerestetik. Jelentkezik a beszélő nevű Boglya Boldi és Piros Vilmos is, mindketten a "klasszikus udvari bolond"-vonalon mozognak, előbbi fárasztó szóvicceket mesél, utóbbi pedig csörgőbotjával kíván nevettetni. És itt jön a képbe Cinege Mici, aki szintén jelentkezik az ígéretesnek hangzó pozícióra. A király mindegyiket meghallgatja, gyakorlatilag próbanapot töltenek a kastélyban. És persze hősnőnk hamar be is bizonyítja, hogy ő a legalkalmasabb a feladatra, mindezt úgy, hogy senkinek meg sem fordul a fejében, hogy a hátrányos megkülönböztetés. És igazából nem is az udvari bolond szerepére lenne a legalkalmasabb, hanem minimum a katasztrófavédelmi vezetői posztra, de ez már az én magánvéleményem... Ha elolvassátok a mesét, kiderül, hogy miért...!
A kép-szöveg arány alapján kisebbeknek, 3-4 éves kortól már olvasható, szép mesekönyv, mely a sztereotípiák berögződésnek megakadályozására is kiváló pirula lehet.