2013. március 26., kedd

Barangolás 4. - Malajzia

Az örökség című könyv kapcsán jutottam el egy különleges országba, a délkelet-ázsiai Malajziába (Malájföldre).



Malajziában jelenleg valamivel több, mint 27 millió ember él, az ország fővárosa Kuala Lumpur. Két nagy részből áll: Nyugat-Malajzia (azaz a Maláj-félsziget) és Kelet-Malajzia (a Borneo-sziget északi része). Malajziát rengeteg trópusi erdő borítja, hatalmas hegyek magasodnak a szárazföld belsején, legmagasabb csúcsa a 4101 méter magas Kinabalu. A partvidék azonban mindenhol síkság. 

Az örökség című regényben először a II. világháború idején utazunk Malájföldre, ekkor brit gyarmat volt (a hollandokat 1795-ben váltották fel az angolok). 1941-42-ben valóban megszállták a japánok, a békekötés után azonban visszatértek az angolok és megalapították a Maláj Államszövetséget. Ez azonban nem nagyon tetszett az országnak, így folyamatos ellentétek és felkelések színezték az '50-es éveket, mígnem 1957-ben elnyerte a függetlenséget.

Node térjünk vissza a regényhez. A II. világháború idején egy gyerekekből és asszonyokból álló brit hadifogolycsoport menetelt gyalog a szigetország különböző városai között.
Panongban fogták el őket a japánok, innen meneteltek Port Swettenhambe, Port Dicksonba, majd Kuantanba, ahonnan észak felé terelték őket, Kota Bharu felé, melynek közelében, egy aprócska Kuala Telang nevű faluban tudtak letelepedni és kivárni a háború végét.


Az asszonyok közül sokan meghaltak, az alultápláltság és a folyamatos betegeskedés elvitte őket: volt itt malária, kolera és sok más. Elmondható, hogy akkor javult a helyzet, amikor feladták a "modern női" mivoltukat és megpróbáltak úgy öltözni, enni és élni, mint az őslakos maláj asszonyok. Így tudtak valamennyire alkalmazkodni az éghajlathoz és a körülményekhez.

A maláj nők fontos viselete a szárong (a férfiak is ezt viselik egyébként...). Ez egy nagy lepel, amit a derekukra vagy magasabbra, a vállukra kötnek, mintája többnyire kockás vagy tarka, esetleg batikolt. Ebben aludtak, takaróként is megfelelt, ha kicsit meglazították. 

Maláj nők tipikus viselete a szárong, 1935 körüli fotó. Forrás.

Nyilvánvalóan halat és a tenger gyümölcseit fogyasztották rizzsel. A betegségekre próbáltak gyógyszereket szerezni, már ebben az időben is ismerték a malária ellenszerét, a kinint, ami háborús időkben sok más gyógyszerhez hasonlóan hiánycikk. Sokszor fordultak ezért a hagyományos kínai orvosláshoz.

Hagyományos, cölöpökre épült ház
Hagyományos maláj életmód napjainkban
Malajzia gazdaságában nagyon fontos a rizstermesztés és a halászat, de az ország ásványkincsekben is gazdag, a briteknek az itt bányászott ónra volt leginkább szükségük. Ma a legfontosabb exportcikk a fa (ezért félelmetes mértékű itt is az erdőirtás a talajerózió), a kőolaj és a földgáz.

Gyönyörű ország Malazia, természeti kincsei, kultúrája páratlan. Ha csak lehetőségem lesz rá, akkor megnézem közelebbről :)