2012. december 15., szombat

Szerelmem, Hongkong


John Lanchester: Szerelmem, Hongkong



A kötet négy nagy részre van osztva. Dawn Stone történetével kezdődik az egész. Dawn egy fiatal, brit nő, aki az újságírás terén igyekszik feltörni az Egyesült Királyságban. Szerelmi élete nem alakul valami fényesen, ám mégis kapcsolatba kerül egy Michael nevű fickóval. Az állását is elveszíti, így egy korábbi kapcsolat révén Hongkongba utazik, ha már Londonban nem jött össze neki az élet. Ott hamar a fényűző partik résztvevőjévé válik, a szakmájában is egyre magasabbra tör. Egy napon a médiaguru, Wo, aki komoly politikai befolyással rendelkezik a gyarmaton, alkalmazni kívánja. Dawn dönt, újságírás vagy hatalom.
És már bele is vágunk az új fejezetbe, ahol Tom Stewart életét ismerjük meg. Ő is fiatal, ő is Hongkongba tart. Ám mindez 1938-ban történik a Darjeeling fedélzetén, mikor is az út még hat hetet vett igénybe. Ez hosszú idő, vacsoraasztal társaival összeismerkedik. Egy fogadás kapcsán a vele utazó missziós nővér, Maria, a kantoni nyelvre kezdi tanítani. Még nem is tudja, hogy kapcsolata Mariával életre szóló marad, ám többi utastársa is bekerül időnként a képbe. Hongkongban bejön neki az élet, a szállodaiparban helyezkedik el. És innentől van minden: II: világháború, japán támadások, internáló tábor, és a többi. Nagyjából eddig érdekes a könyv, bár ez is hullámzó.
Ám innentől jön a sok politikai és üzleti katyvasz. Mindenféle hatalmi harcokról szó esik. Kavargunk a történetben. Bevallom untam. Többször le akartam tenni. De annyira érdekelt, hogy vajon hogy jön össze a két szál, hogy találkozik Tom és Dawn. Időközben Tom megöregedett, szinte oldalanként haladtam a könyvvel, annyira nem kötött le az üzleti élet és a hatalom alakulása Hongkongban. Ásítoztam olvasás közben. Szó van még egy unokáról, aki ugyan kínai, ám messze él Hongkongtól, mindössze az üzlet köti ide.
És a vége! Amire úgy vártam! A nagy csattanó. Pfff. Csalódtam, na. Úgy éreztem, ez a 200-300 oldalnyi unalom nem érte meg! Én nem ezt vártam! Még az érdekesebb részek is elég hullámzóak voltak...


Furcsa, de úgy tűnik, nekem nem jönnek be a "Szerelmem, xy" című könyvek. A Szerelmem, Róma már figyelmeztető jel lehetett volna. Itt se derül ki, kinek és miért szerelme Hongkong?! Szerintem ez mindössze egy hatásvadász cím (és hozzá egy kellemes kép a borítón), hogy kézbe vegyék az olyanok, mint én...

Szóval John Lanchester könyve nekem egyáltalán nem tetszett. Nagyon nem. A végére pedig még teljesen ki is akadtam.
Unalmas - összegezve egy szóban.


5/10