2018. június 20., szerda

Max

 

 

"Miért nem mondja meg a nő a gyerekének az igazat?
Hogy a Mikulás ebben az évben még a szokásosnál is vörösebb lesz,bolsevikvörös,vérvörös. Hogy nem szánon fog érkezni,hanem tankon, a puttonya tele lesz fegyverekkel, és mindenre lőni fog,ami mozog."

Sarah Cohen-Scali:  Max

 
Érdekes nézőpontból indul a könyv: egy magzat érzékeli a körülötte játszódó eseményeket, halljuk a kommentárját, a gondolatait. Hm. Le is tettem gyorsan, annyira nem volt életszerű. Csak kíváncsi voltam ezekre a Hitler-féle gyermekgyárakra, így a könyv olvasása mellett döntöttem, a stílus is egész jó volt, érdekeltek az események.
Max (született 1936. április 20-án, Hitler születésnapján) egy Lebensborn-program keretében fogan meg a genetikailag és fenotípusában tökéletes német anyától és kiváló SS-tiszt apától, majd az évek során tökéletes náci fiatallá, Konráddá cseperedik, akit a német hadsereg, titkosszolgálat már gyermekként különböző (aljas) célokra használ fel a megszállt Lengyelországban, majd hazájában. Konrád egyetlen célja, hogy olyan kemény legyen, mint a Krupp-acél és magát hazája és az apának tekintett Führer szolgálatába állítsa.
Érdekes a történetvezetés, hiszen a szülők nélkül növekedő Konrád fokozatosan veszíti el szűklátókörűségét és ismeri meg a "kötődés" érzését, míg a történet végére a "Konrád" nevet is eldobva magától ismét Maxxá nem válik.
Ami számomra, történelmi regényekért rajongó olvasó számára negatívum, az a tömérdek pontatlanság, torzítás és valótlanság, amit a regény a Lebensborn-programmal vagy a Harmadik Birodalommal kapcsolatban állít. Számomra a történelmi hűség nagyon fontos, a regényírónak felelőssége van, hogy adja át a tényeket, mit ismertet a könyvben. Nyilván szörnyű mindaz, ami történt, már tökéletes faj "gyártására" való törekvés az is felborzolja az ember idegeit. De az írónő maradhatott volna a történelmi tényeknél, nem kellett volna felturbózni.
Ettől függetlenül jó könyv, különösen azért, mert a náci Németország kevésbé ismert programjáról szól, pedig sokan még ma is "isszák a levét"...

-->