2018. június 21., csütörtök

Szenvedély



Jeanette Winterson: Szenvedély


Hány arca van a szenvedélynek?
Megtudhatjuk Jeanette Winterson 1987-ben megjelent regényéből, mely a napóleoni háborúk idején játszódik és olyan titkokat is elárul, minthogy például Napóleon szenvedélyesen szerette a csirkehúst. A több szálon futó cselekmény szálai érdekes, különleges módon gabalyodnak egy gombolyaggá. A fiatal Henri szenvedélye maga Napóleon, így beáll a seregbe, Grande Armée-ba, ahol szakácsinasként messze az oroszországi hadszíntérre kerül. A szintén fiatal, velencei Villanelle, aki csónakos-szülöttként egy kaszinóban tengeti életét a patríciusnő iránt érez olthatatlan szenvedélyt. Kettejük története egy különleges, lazán mágikus vonulatot követően fonódik össze egy reménytelen, szomorú szerelemmé, melyben a történelmi eseményeket mellékes szálnak éreztem, ám a történelmi környezet és annak sokszor a brutalitása, perverzitása ütött.
Rövid, ám nem könnyű olvasmány! Szerepel az 1001 könyves listán is.

"Boldog voltam, de a boldogság felnőtt szó. Egy gyerektől nem kell megkérdezni, hogy boldog-e, látszik rajta. Vagy boldog, vagy nem boldog. A felnőttek azért beszélnek arról, hogy boldogok, mert javarészt nem azok. A boldogságról beszélni olyan, mintha az ember a szelet próbálná megragadni. Sokkal egyszerűbb, ha az ember csak hagyja, hogy az egész testét átjárja. Ebben különbözök én a filozófusoktól. A filozófusok csak beszélnek a szenvedélyről, de nincs bennük semmi szenvedély. Soha ne beszélj a boldogságról egy filozófussal."


-->