A következő címkéjű bejegyzések mutatása: okosodunk. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: okosodunk. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 10., szombat

A történelem rettegett asszonyai



Jan Stradling - A történelem rettegett asszonyai 

Nagyon ígéretesnek tűnt ez a könyv, mert belelapozva több olyan nevet is láttam, melyek nem voltak ismerősek, úgy gondoltam, okosabb leszek tőle. 
A kötet 22 nőalak életrajzát tartalmazza az ókortól napjainkig, melyek között természetesen szerepelnek olyan kihagyhatatlan nevek, mint Kleopátra, I. Mária, Nagy Katalin vagy Mata Hari. De mellettük olyan érdekes nevek is elhangzanak, mint a kelta Boudica, Si Hsziangku, a rettegett kalózvezér, Messalina, és még sokan mások.
A könyv felépítése elég jó, minden fejezet egy külön nőalakról szól, az elején egy fényképpel, a margón néhány idézettel. A szövegben van egy bevezetés, mely regényesen mutatja a bemutatandó nőszemélyt egy adott szituációban, aztán pedig következik az életrajz. Ez utóbbi teszi ki a fejezetek nagy részét, rendkívül elnagyolt, olyasmi, mintha a wikipediáról másolták volna. Több hibát is jelez a szerző az adatokban, tényekben, különösen igaz ez a Báthori Erzsébetről szóló fejezetre, amit el sem olvastam emiatt. Az egész olyan, mintha egy ízelítő volna, éppen csak a "folytatjuk" marad le a fejezetek végéről. Érdemes lett volna rendesen kidolgozni a kötetet, mert az alapötlet nagyon tetszik, de olvasás közben folyamatosan az internet előtt ültem és a google-ban kerestem az érdekes nőalakokról szóló regényeket, pontosabb életrajzokat, tényeket, képeket.

Füli:
Rettenthetetlen, vérszomjas hadvezér, erőskezű, könyörületet nem ismerő uralkodó, kegyetlen zsarnok, agyafúrt szélhámos, a társadalom szabályait felrúgó rablóvezér vagy terrorista, eszelős gyilkos: megannyi tipikus, kisebb-nagyobb emberi közösségek, de akár egész népek, nemzetek sorsát hosszú időkre meghatározó negatív figurái a történelemnek, akik valószínűleg férfiként jelennek meg képzeletünkben. Csak kevesen gondolnák, hogy bizony a gyengébb nem számos képviselőjét is megtalálhatjuk közöttük. Jan Stradling az ókortól napjainkig, valamennyi kontinenst bebarangolva, huszonkét híres-hírhedt, nem mindennapi asszony életét tárja elénk ebben az illusztrált kötetben. Egyesek bátorságuk, éles eszük révén borzongással vegyes csodálatunkat is kivívhatják, másokra némi szánalommal tekinthetünk, de akadnak köztük olyanok is, akiket valóban csak döbbenettel és viszolygással lehet szemlélni szerencsére már a múlt távlatából. Jan Stradling könyve egyszerre barangolja be az írott történelem egészét, miközben izgalmas egyéni sorsokat, már-már bulvárjellegű személyes részleteket tár az olvasó elé. Mindezek ellenére szemléletesen mutatja be, hogy a történelem érdekes emberi történetek végtelen tárháza. Műve kiválóan alkalmas arra, hogy a történelem izgalmas bonyolultságát megszerettesse minden olyan emberrel, aki érdeklődik a múlt alakjai és a rejtélyek iránt.



2011. április 7., csütörtök

Hétköznapi élet a fáraók korában



F. Trassard szerk. - Hétköznapi élet a fáraók korában


Az utóbbi időben mindenféle fajta könyvvel igyekeztem enyhíteni az Egyiptom-éhségemet, eddig a megfelelő mértékben nem sikerült.
Most egy ismeretterjesztő könyvet vettem a kezembe, mely egy sorozat része: a hétköznapi életről mesél a különböző történelmi időszakokban.
Szépen megszerkesztett könyv, tele érdekes fényképekkel és tényekkel. Azért választottam ezt, mert szerintem egy ma élő hétköznapi ember számára a legérdekesebb lenne belebújni egy máskor élt hétköznapi ember bőrébe, talán ezt a legkönnyebb elképzelnünk. A mindennapokról szerettem volna többet megtudni, melyről - azt hiszem, nem csoda, így több ezer év távlatából - csak találgatni tudunk. A mindennapi életet élték azok, akik nélkül a hatalmas, gigászi birodalmak létre sem jöttek volna.


A magamévá tettem néhány érdekes újdonságot, például, hogyan működött a hűtlenség és milyen bírálat alá esett a hűtlen házastárs az ókori birodalomban. Hogyan rendezték be a házaikat? Hogyan tisztálkodtak? És persze miket ettek, hogyan készítették el az ételeiket? 

Túl sok újdonságot azért nem találtam benne, hiszen 10-12 éves koromban faltam a hasonló témájú könyveket, órákig nézegettem a balzsamozás folyamatábráit és közben Indiana Jones-ról ábrándoztam. Viszont ha lenne egy hasonló korú gyermekem, akkor szívesen a kezébe adnám, lehet neki is akkora élvezetet jelentene, mint nekem anno. Meg persze a történelemórákat is kiegészíteném valami hasonló információtöbblettel, hiszen emlékeim szerint mi fulladoztunk a sok fáraó megjegyezhetetlen, beszámozott nevének és a csaták besaccolt évszámainak tengerében - még felnőtteknek is túl száraz lett volna.


"Miért jó szerencsés napon születni? Az egyiptomiak nemzeti itala valóban a sör? Hány éves korukig szoptatták csecsemőiket az anyák? A piramisok építői tényleg sztrájkba léphettek? Milyen tárgyakat vittek magukkal a másvilágra az egyiptomiak? E kötet valóságos időutazás: elénk tárja, hogyan töltötték mindennapjaikat az egyiptomi férfiak, nők, gyerekek, hivatalnokok és rabszolgák. Róluk szól ez a színes stílusban megírt, érdekes összefoglalás, amelyet gazdag képanyag tesz még élvezetesebbé. A Hétköznapi élet a fáraók korában igyekszik bemutatni a több mint 4000 évvel ezelőtt lezajlott eseményeket, azt a képet, amely ma is bennünk él erről a különleges világról, az egyiptomiak életszeretetéről, az egyszerre kegyetlen és megengedő világszemléletükről, roppant sokrétű társadalmukról, az egyszerű emberek gazdag érzelemvilágáról, érzéseikről, kultúrájukról. A Mindennapi történelem című sorozat arra vállalkozik, hogy felelevenítse egykor volt emberek életét: mindennapjaikat, erkölcsüket és szokásaikat. Szerzői ugyanis azt vallják, hogy a kis történetek szerves részei a nagy történelemnek."

Kiadó: Corvina Kiadó
Kiadás éve: 2009
Sorozat: Mindennapi történelem-sorozat
Oldalszám: 192

2011. március 9., szerda

Szörnyek mindenhol



Christopher Dell: Szörnyek könyve avagy a képzelet állatkertje


Elolvastam: 2011. március 9.

Christopher Dell könyve egy gyönyörű összefoglaló az emberiség fantáziájának félelmetes lényeiről, melyek csodálatos módon minden földrészen, minden korban, minden kultúrában megjelennek ott, ahova az ember betette a lábát. Szörnyeink velünk tartanak, mindenhova követnek bennünket, és mi semmit sem tehetünk ellenük.
A könyv egymás után felsorolja a különböző szörnyfajtákat (úgy, mint démonok, sárkányok, vízi szörnyek, mágikus szörnyek és a többi) és egy csomó-csomó szép műalkotást is mutat róluk, illetve összefoglalja főbb ismertető jegyeiket. Tudtad például, hogy nem csak gonosz, hanem védelmező szörnyekkel is összetalálkozhatunk az éjszaka sötétjében?Vagy, hogy miféle szerzet a kappa? Vagy azt hogy a sellők sem kezdték valami fényesen a karrierjüket és tulajdonképpen szörny-szerepben jelentek meg először a színen?
A könyv borítója stílusosan SZÜRNYű színű, ám  nekem mégis tetszik - igaz a képen nem látszik, de pikkelyszerű a felülete - szerintem eredeti ötlet.



Nekem tetszik ez a könyv, szívesen nézegettem a képeket, felkeltette az érdeklődésemet a lények iránt, de sajnos elég kevés leírás tartozik a képekhez, alig pár mondat egy-egy szörnyfajtáról, nagyon érintőlegesen említi a legtöbb képzeletbeli ijesztgetőt. Az érdeklődés felkeltésére nagyon jó, végiglapozgatni - lehetőleg elalvás előtt, de ki lehetne bővíteni több információval szerintem, mert így felületes.







"Az emberi fantázia minden képzeletet felülmúló fantasztikus és bizarr teremtményeinek gyűjteménye.
Írta és a képeket válogatta Christopher Dell művészettörténész, London
Szörnyetegek már az ókori görögök képzeletében léteztek. Azóta minden egyes kultúra létrehozta a maga szörnyeit, s minél többet tudunk meg róluk, annál lenyűgözőbbek lesznek. Képzeletünket benépesítették a farkasemberek, kutyafejű istenek, földönkívüliek, trollok, óriások, ördögök, démonok, vámpírok. A szörnyekről szóló legendák, különleges szokásaik és étrendjük, sebezhetőségük módozatai mára elképesztő sokféleséget alkotnak. Vajon mit árul el az emberről az, hogy ilyen lényekkel népesítette be képzeletvilágát? Miként maradhattak meg tudatunkban évezredeken át, s miért ennyire egyetemes az elterjedésük?
Az egyik lehetséges magyarázat szerint a szörnyeket a lényünk legmélyén rejlő egyetemes természetfeletti érzék hívta életre, az emberi elme szülte. Könyvünk képzőművészeti alkotásokon keresztül mutatja be a különböző korok, földrészek, kultúrák szörnyábrázolásait."

8/10

Eredeti cím: Monsters - A Bestiary of the Bizarre
Fordította: Árokszállásy Zoltán
Kiadó: Corvina Kiadó
Kiadás éve: 2010
Oldalak száma: 192

2011. március 5., szombat

Názáreti Jézus



Paul Verhoeven: Názáreti Jézus - Az ember fia

Elolvastam: 2011. március 5.


Egy nagyon érdekes könyv vette át a nálam főszerepet az utóbbi napokban. Akinek Paul Verhoeven neve ismerősen csengett, az holland származású hollywood-i filmrendezőként ismerhette, akinek a nevéhez olyan kultikus filmek köthetők, mint az Elemi ösztön, Robotzsaru, Csillagközi invázió, Emlékmás, és a többi.
Most új oldaláról mutatkozik be: könyvet ír, méghozzá nem kisebb témát választ magának, mint Jézus életét. Több, mint 20 éve foglalkozik - feltételezem hobbiként - Jézus életével, rendszeresen ellátogat a Jesus Seminar elnevezésű, évente 2 alkalommal megrendezett összejövetelekre, ahol híres teológusok beszélnek Jézus vélt vagy valós cselekedeteiről, életéről.
Mielőtt belefognánk Paul Verhoeven könyvébe, érdemes magunkévá tennünk az író célját és a kiindulási alapját:

"Úgy is mondhatnám, szívesen hinnék, de racionális okokból nem tehetem.
Az értelmem azt súgja, hogy a keresztény vallás nem más, mint agyunk egyik 
trükkje, mellyel elhiteti velünk, hogy - bár ennek minden ellentmondani látszik 
- az utolsó szó nem az úgynevezett "valóságé"."

Paul tehát az ateista, racionalista szemével nézi Jézus életét, alakját és olvassa a Bibliát, Biblia-magyarázatokat. Célja pedig az igazság megismerése, a bibliai szöveg megfosztása minden lehetetlen, kitalált, dramaturgiai fogásokkal tűzdelt, meghökkentő vagy éppen eltussoló részektől, Jézust lecsupaszítva, hús-vér emberként bemutatva elmesélni életének történetét. 
Mi marad Jézusból, ha mindezt megtesszük: egy lázadó, egy felbújtó? Erre próbál választ adni a könyv. Az író munkájában felhasználta igen nagyszámú, döntően XX. századi bibliakutató felfedezését és magyarázatát, ám saját megérzéseit és gondolatait is beleszőtte. Jézus egész - általunk ismert - életére egy emberek által írt forgatókönyvként tekint, mely hatással szeretne lenni másokra, ennek érdekében sok helyen kiszínezi vagy kiradírozza a valóságot, elképesztő fordulatot, csavart sző a történetbe, hogy az állunk is leesen, vagy éppen az aktuális politikai helyzethez igazítja a cselekményt.
Olvasás közben nagyobb hatással volt rám ez a könyv, mint vártam: a hátam borsózott az izgalomtól, hiszen képes elhitetni velünk, hogy olyan összefüggésekre mutat rá, olyan titkokról húzza le a leplet, melyet az emberiség történetében az elmúlt 2000 év alatt senkinek sem sikerült. Jézus élete tele van megmagyarázhatatlan fordulatokkal, melyek igazságtartalmára - véleményem szerint - már nem fog fény derülni, hiszen ez akár egyházi érdekek ellen való lenne, mindenesetre az ismert dokumentumok alapján eljátszott, "mi lett volna ha..."- játék nagyon érdekfeszítőre sikeredett. Engem ez a könyv gondolkozásra késztetett, magam elé képzeltem a vázolt szituációkat és továbbgondoltam a bibliai szöveget. Nagyon érdekesnek tartottam a négy evangélista szövegének és az apostolok leveleinek összehasonlítását, az átfedéseket, a különbségeket és a miérteket is. 
A könyv szerkezetében egy dolog zavart kifejezetten: a szöveghez nagyon sok jegyzet kapcsolódik, sokszor egy mondathoz kettő is, melyekhez állandóan hátra kellett lapozni, így azt éreztem, mintha kétfelé haladnék, és ez elég kényelmetlen volt. Mindenesetre az arra hajlamosaknak talán megnehezíti az elalvást, nekem ilyen problémám nem volt, mert végig élveztem az olvasást.
Persze elgondolkodhatunk azon is, hogy vajon jó lenne-e az bárkinek is, ha egyszer csak lerántanánk a leplet az egészről, és kiderülne, hogy keresztény vallási alapjaink sem azok, aminek látszanak. Mondják, hit nélkül az élet elviselhetetlen. A hit belénk van kódolva, az emberiségnek szüksége van rá. Ez a veszély persze nem fenyeget, hiszen a Názáreti Jézusban felsorolt és idézett írások (Q-dokumentum, Márk titkos evangéliuma, Júdás evangéliuma) sem bizonyított, hogy valaha is léteztek.  
Felkeltette az érdeklődésemet a valláskutatás iránt és könnyen előfordulhat, hogy a kezdeti idegenkedésem után más vallástörténettel foglalkozó könyvet is a kezembe fogok venni. Természetesen nem győzött meg az igazáról, de lehetséges opcióként érdemes eljátszani a könyvben vázolt lehetőségekkel. Az biztos, hogy ha mégis film készülne belőle, akkor én kíváncsi lennék rá. És az is biztos, ha visszamehetnék az időben, akkor Jézust szívesen szemrevételezném.


Raffael: Krisztus színeváltozása


"Az ember, aki Mária és egy római katona erőszakos frigyéből jött a világra.
Az ember, aki szellemi vezetőként dühtől köpködve űzte a démonokat a megszállottakból.
Az ember, aki harcos forradalmárként fegyverkezésre buzdította követőit.
Történelmünk egyik legradikálisabb prófétájának igazi arca. És az ember, aki mögötte rejtőzik.
Paul Verhoeven az „Elemi ösztön” és számos más kultikus film rendezője ezúttal egészen új oldaláról mutatkozik be a közönségnek. Jézus életének szenvedélyes kutatójaként, a filmkészítő drámai érzékével és a bibliai tanok iránti egészséges szkepticizmussal dönti meg a dogmákat és az evangélium érveit. Az eredmény pedig nem más, mint a történelmi Jézus eddig sosem látott, egyedi és izgalmas életrajza. Egy szellemi kaland a tények és feltételezések kibogozhatatlan útvesztőjében."



10/10

Eredeti cím: Jezus van Nazaret
Kiadó: Nyitott Könyvműhely
Kiadás éve: 2010
Fordította: Horváth Viktor
Oldalszám: 384
keménytábla, védőborítóval

2011. február 28., hétfő

Tutajjal a Csendes-óceánon



Thor Heyerdahl: Tutajjal a Csendes-óceánon


Elolvastam: 2011. február 27.


"Balsafarönkjeink egy sirály könnyedségével vitették magukat a tengerrel, s ha egy-egy hullám éppen a hátsó gerendákon tört is meg, a tutaj közepe, ahol kunyhónk állott, mindig száraz maradt.  Ez a tény rendíthetetlen bizalmat keltett bennünk primitív járművünk iránt. Minél tovább tartott az út, annál védettebbnek éreztük magukat kis házunk védelmében, és úgy tekintettünk ki az ajtónk előtt táncoló, fehér sörényes hullámokra, mintha valami izgalmas mozielőadást néznénk, amely semmi veszélyt sem jelent számunkra."

Egy olyan könyvről fogok írni, amit szerintem mostanában nagyon kevesen olvasnak, sokan nem is ismernek és egyáltalán nem divatos. Engem sokszor kifejezetten érdekelnek ezek a rejtett (elfeledett) kincsek, jól esik leporolni őket.
Ez a könyv egy utazásról szól. A norvég Thor Heyerdahl a csendes-óceáni szigetvilágot kutatta, a szigeteken élő kultúrák keletkezését, vándorlását. Korábban feleségével egy évet töltöttek az egyik szigeten Tahiti közelében még a II. világháború előtt - elvonulva a civilizáció minden nyűgétől, gondjától (Fatu Hiva című könyvében mesél erről az évről). Kutatásai során arra a felismerésre jutott, az óceáni szigetvilág népének, kultúrájának eredete a dél-amerikából elhajózott szakállas, fehér emberektől eredeztethető. Gondolata nagyon újszerűnek számított ekkor, és nem kapott vastapsot a tudományos körökben, az egyértelmű elutasítás oka pedig egyszerű volt: ezek a nagyszakállú emberek nem ismerték a hajózás titkait, az általuk használatos tutajokkal pedig nem lehet keresztülszelni a Csendes-óceánt. Több se kellett Thornak, arra az elhatározásra jutott, hogy ő bebizonyítja, hogy igenis, lehetséges. Talált maga mellé négy lelkes norvég és egy svéd társat (mindenki értett valamihez), és Peru partjainál felépítették az időszámításunk szerinti 500 körüli inkák használta hagyományos tutajt, melyhez még az utolsó balsafát és saját kezükkel vágták ki a perui őserdő mélyén. 1947 nyarán útnak indultak: hat férfi, egy tutaj és egy papagáj - kezdetét veszi a csodálatos utazás a Csendes-óceánon keresztül a passzátszélre és a keleti áramlatokra bízva magukat. 
Mindvégig lebilincselően olvasmányos könyv, megismerkedhetünk az óceánok élővilágával, a tutajt kísérő halak sokaságával, a ráköltöző rákok hadával, a repülőhalak szokásaival, a cápák kifogásának taktikájával. Majd beülünk a hat borzas-szakállas férfival a kunyhóba, az éjszakai égbolt csillagait nézzük és velük álmodozunk a rég letűnt korok életéről, istenekről és elfeledett hajósokról, miközben tutajunkat lágyan ringatják a hullámok a várva-várt szigetek felé.
Képzelőerőnket több oldalnyi fekete-fehér fénykép is kiegészíti, a könyv szerkesztője pedig hasznos információkkal szolgál a lábjegyzetekben, egyetlen tengeri herkentyű pontos neve sem kerülheti el a figyelmünket.
Milyen lehet egy ilyen ember mellett az élet, aki nem reggel 8-tól 5-ig dekkol a munkahelyén, hanem keresi az álmait és meg is éli őket. Tudja, hogy korunk civilizált népbetegsége előtt is volt élet és boldogság, talán még több, mint ami a jólétben megadatik - a mai kor emberéről meg ne is beszéljünk. Ki nem álmodozik néha arról, hogy elrepülne egy lakatlan szigetre vagy egy ősi világba, amikor még nem ütötték az ember fejét, hogy halmozzuk a tárgyakat és a pénzt, mert abban a boldogság, hajtsunk látástól vakulásig, mert idő van, idő van és határidő van. Egy olyan szigetre, ahol megvárunk mindent, amíg elkészül, amíg elérkezik, amíg befejeződik, nem hajszolunk semmit, csak jelen vagyunk...


Összességében: észrevétlenül ringatózunk, néhol hömpölygünk a hullámok hátán az utazókkal, miközben egy csomó érdekes dolgot tudhatunk meg az óceáni élővilágról, a tutajozás művészetéről, az emberi vakmerőségről. Nagyon érdekes könyv, igazi leporolni való kincs.


"– Persze, önök azt hiszik, hogy én eltúlzom a veszedelmet – mondta és szavait még vészesebbé igyekezett tenni. – Pedig a törvényes tilalom ellenére is vannak még emberek, akik zsugorított emberfejekkel való kereskedésből élnek. Lehetetlen ellenőrizni őket; a fiatal őserdei indiánok ma is levágják más törzsbeli ellenségeik fejét, a csontokat kiszedik belőle, úgy nyúzzák le egészben a bőrt, és száraz, forró homokkal tömik ki. E módszerrel a fej úgy összezsugorodik, hogy végül nem nagyobb egy macskáénál, de az arcvonások mégsem változnak."


"A hajdani tutajosok jól ismerhették azt a fogást is, amelyre a háború folyamán nem egy hajótörött tengerész jött rá, hogy a halak nyers húsából szomjat oltó levet lehet kiszívni vagy kipréselni, ha a hal darabjait ruhába téve erősen kicsavarják, ha pedig nagyobb az állat, akkor még egyszerűbb a dolog: lyukakat kell vágni a testében, s ezek egykettőre megtelnek a nyirokmirigyek váladékával. Nem éppen jóízű ital, de olyan csekély a sótartalma, hogy csillapítja a szomjat – és mikor nincs jobb, akkor ilyen is megteszi."

"Thor Heyerdahl norvég felfedező, archeológus 1914-ben született Larvikban, Norvégiában. Miközben a világ jelentős részét beutazta, feltűnt számára, hogy a Föld bizonyos, egymástól távol eső pontjain milyen feltűnően hasonló kultúrák virágoztak egy időben. Így például Egyiptomban, az Indus-völgyében, a sumerok egykori birodalmában, a Titicaca-tó környékén élő népeknél, vagy éppen a Húsvét-szigeteken. Azonos módszerrel építettek nádhajókat, épületeket, és feltűnően hasonló használati tárgyakat készítettek. Heyerdahl elméletét, miszerint e népeknek szoros kapcsolatban kellett állniuk egymással, s hogy e kultúrák netán valamilyen közös gyökérből eredtek, a világszerte híressé vált, nádhajókkal véghezvitt expedícióival igyekezett bebizonyítani. Történelmi tettet hajtott végre amikor 1947-ben Peruból a Csendes-óceánon át Polinéziába vitorlázott az ősi módszerek szerint épített háncshajóján. A kalandos utazó a második világháború után fedte fel elméletét az emberi letelepedések folyamatáról, és ezt bizonyítandó a gyakorlatba ültette azt. Meg volt győződve róla hogy Dél-Amerikába Polinéziából jöttek a bevándorlók, elvitorlázva keletről nyugatra, és nem fordítva, ahogy azt addig tartották. Balsafából ácsolt tutajukat Kon-Tikinek nevezték el, s a mintegy 8000 km-es utat 101 nap alatt tették meg."




10/10
Eredeti cím: Kon-Tiki-ekspedisjonen
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Istványi Ernő
Kiadás éve: 2008
Sorozat: Aranytoll sorozat
Oldalak száma: 238
keménytábla, védőborító

2011. február 21., hétfő

Guadeloupe

Katona Rózsa Helga: Guadeloupe - Pokol vagy Paradicsom?

Elolvastam: 2011. február 21.


Egy leírhatatlan nevű pontja a világnak, melyről egy fiatal magyar írónő számol be nekünk. A borító nagyon szép, a cím pedig sejtet egy kis izgalmat is.
A tárgy természetesen Guadeloupe - szőröstől-bőröstől. Ez egy francia gyarmat, mely a Karib-szigetvilág része. Gyönyörű tájak, pálmafák, a kávé, kakaó, cukornád na és persze a rum világa! A napsütéses tájakat mindössze néha árnyékolja be egy egy-egy hurrikán mindent elsöprő ereje vagy egy "aprócska" forradalom - olyan, ami 2009-ben is megrázta a sziget lakóit. 
Ez a kis könyvecske a legtöbb fontos információt tartalmazza Guadeluope-ról: adatokat a történelméről, élővilágáról, a világ egyik legszebb (ha messze nem a legnagyobb) vízeséséről. 
Ami nagyon élvezhetővé teszi az egészet, az a fényképek nagy száma, szinte minden témához kapunk illusztrációként egy-két nyálcsorgatós fotót a gyönyörű nyárból, a hófehér homokos tengerpartról, miközben itthon a leheletünk is a szempillánkra fagy.
Amit hiányoltam, az egy olyan térkép, ami a kontinensekhez való viszonyát is mutatja, hogy egy kicsit jobban képbe kerüljek.
A könyv elején van egy rövidke bevezető, hogy milyen széláramlat röppintette Katona Rózsa Helgát Magyarországról éppen Guadeloupéra, de én több személyes élményt szívesen olvastam volna, biztos nagyon izgalmas pillanatokat élt át a szigeteken töltött 6 év során - szerintem ez semmit sem vont volna le a könyv alapvetően ismeretterjesztő jellegéből.
És akkor feltehetjük a kérdést, miért érdemes időt szakítani erre a kis könyvre? Szerintem keveseknek jut eszébe leülni az internet elé és elmerülni éppen Guadeloupe történelmében, látványosságaiban, bogaraiban. Ám egy magyar hölgyemény szemével már inkább rácsodálkozunk erre a távoli kis szigetre .

A könyvet köszönöm a novum pro Kiadónak!

"Franciaország egyik Karib-tengeri vármegyéjéről van szó, a kötet annak földrajzi és történelmi leírása. Történetileg végighalad az őslakosoktól a gyarmatosítókon és a rabszolgaságon keresztül, a napjainkban kialakult tiltakozó megmozdulásokig. A politikai események feltárásán túl esik szó természeti és építészeti látványosságokról, valamint a gazdaságilag is jelentős trópusi növényekről, az állatvilág itt fellelhető egyedeit sem feledve. Ezt az írást - mely a helybéli idősebb generáció elbeszélései és az archívum dokumentációi alapján készült - ajánljuk mindazoknak (legyenek nyughatatlan világjárók, vagy éppen megszokott környezetüket imádó emberek), akik érdeklődést mutatnak a Karib-tengeri szigetvilág és annak történelme iránt."



 7/10
Kiadás éve: 2010
Oldalszám: 148 
papír / puha kötés