Tóth Krisztina: Orrfújós mese
avagy "Ezer trutymák és nyavalya!"
Ezen a könyvön lehet megbotránkozni, lehet siránkozni azon, hogy miket adnak ki manapság, lehet undizni - az orrfújás az akkor is orrfújás, a takony meg takony. És bizony ez egy nagyon hasznos könyv, mert remekül meg lehet a kicsikkel értetni, hogy mi történik az orrukban, amikor náthásak, miért nem szelel, miért kell kezet mosni, hogy terjed a fertőzés, miért kell orrot fújni, hogy fogunk meggyógyulni, ha már elkaptuk.
Azt vettem észre, hogy a kisgyerekek még könnyen befogadják ezeket a tényeket mindenféle megbotránkozás nélkül, nekünk felnőtteknek megy ez sokkal nehezebben. De ha összekapjuk magunkat, akkor ilyen szuper könyvek születhetnek, mint az orrfújós mese.
A történet szerint Fikkelstein uraság, aki - mondjuk ki, nem más, mint egy takonyuraság, keresi a legmegfelelőbb lakhatási körülményeket. És cseppet sem lepődtem meg rajta: a legélhetőbbnek az óvodai öltözőt találja, ahol hamar megismerkedik Petivel és az ő légútjaival. Peti, aki bizony annyira még nem figyel sem a kézmosásra, sem az orrfújásra, remek lakóhelyet kínál Fikkelstein úr egész családja számára, az orrában fellelhető a luxus és a jólét minden formája, ez pedig kedvez a szaporodásnak, így a fikacsalád gyors gyarapodásnak-szaporodásnak indul.
És mi lehet mindennek a következménye? Bizony Peti mindenféle szövődményektől szenvedhet, ha nem vigyáz, és még a családtagjait, óvodai társait is könnyen megfertőzheti.
A mi családunkba pont időben érkezett ez a könyv (az influenzajárvány kellős közepén találtuk a könyvtárban), ráadásul problémáink szoktak adódni az orrfújás körül is, szóval minden szempontból tanulságos történet volt, amire rendszeresen visszautalgatunk azóta is.
Mondhatnám úgy is: óvodai kötelező olvasmány!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kíváncsian várom a gondolatodat!