Silingi Terézia: Ómama nyaklánca
Igazi családregény
Milyen érdekes lehet ismerni egy család életét ekkora részletességgel -
méghozzá az 1800-as évek első felétől! A Zimber-család történetével
ismerkedhetünk meg a lapokon, igencsak kapaszkodni kell, hiszen a család
számos taggal rendelkezik, sokfelé járnak a világban és főként
számtalan érdekes fordulat, megdöbbentő esemény történik az életükben.
Ez egy nagyon vastag (két téglányi) kötet, ám meg sem érződik a
mennyiség, hiszen gyorsan haladunk az időben és az élvezetet korabeli
fényképek is elősegítik. A stílus inkább egyszerű, egy (beházasodott)
leszármazott szájába adható, hétköznapi inkább, de élvezhető. A család
élete mellett természetesen bepillanthatunk Promontor, azaz későbbi
nevén Budafok fejlődéstörténetébe is.
Számomra a leginkább lebilincselő a kötetben a családi összetartás, mely a családi legendák fennmaradásában szépen leszűrhető, hiszen a kötet eleje is meglepően részletes, így azt gondolom, a családi szájhagyomány mindenképpen figyelemre méltó lehetett a Zimber-család életében. Meglepő volt és a tetszett az írónő saját személyére vonatkozó (néha fájdalmas) őszintesége és öniróniája, ezért külön pirospontot érdemel.
Azt gondolom, amikor valaki családfa-kutatásra adja a fejét, titkon reménykedik abban, hogy ehhez hasonló komplex, emberi és mindent átfogó, erőteljes hangulatú történetet kap kezébe a családjáról és nem csak neveket, évszámokat, száraz adatokat, melyeket a képzelettel és a fantáziával ugyan ki lehet tölteni, ám sohasem lesz olyan valóságos és életteli, mint ez a könyv, a Zimber-család élete.
(Tetszett, főleg a könyv első fele.)
Számomra a leginkább lebilincselő a kötetben a családi összetartás, mely a családi legendák fennmaradásában szépen leszűrhető, hiszen a kötet eleje is meglepően részletes, így azt gondolom, a családi szájhagyomány mindenképpen figyelemre méltó lehetett a Zimber-család életében. Meglepő volt és a tetszett az írónő saját személyére vonatkozó (néha fájdalmas) őszintesége és öniróniája, ezért külön pirospontot érdemel.
Azt gondolom, amikor valaki családfa-kutatásra adja a fejét, titkon reménykedik abban, hogy ehhez hasonló komplex, emberi és mindent átfogó, erőteljes hangulatú történetet kap kezébe a családjáról és nem csak neveket, évszámokat, száraz adatokat, melyeket a képzelettel és a fantáziával ugyan ki lehet tölteni, ám sohasem lesz olyan valóságos és életteli, mint ez a könyv, a Zimber-család élete.
(Tetszett, főleg a könyv első fele.)
-->
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kíváncsian várom a gondolatodat!