Katherine Webb: Örökség
Erica és Beth Calcott testvérek és megöröklik a szívtelen nagymamájuk után Storton Manort. Beth súlyos depressziós, kisfia, Eddie tartja a felszínen. Erica állandóan költözik, nem ereszt gyökereket.
A nagyi, Meredith halála után a testvérek Storton Manorban karácsonyoznak. Felbukkannak régi fényképek, ősrégi levelek - melyek a család eredetéről rántják le a leplet. És felbukkan Dinny, a régi barát, akinek hátborzongató közös titka van Beth-tel - még gyerekkorukból. Erica azonban semmire sem emlékszik, de mindent tudni akar. Így aztán nyomozásba a kezd.
Erica érdekes titkokra derít fényt, a dédnagyi, Caroline élete, és az a rég elásott sztori Henry eltűnésével kapcsolatban is a felszínre kerül.
Tehát a sztori két szálon fut, felváltva találjuk magunkat a hideg és érzéketlen Caroline bőrében az 1900-as évek elején, illetve napjainkban, Erica, Beth, Henry és Dinny izgalmas titkának felderítése közepette.
Tehát a sztori két szálon fut, felváltva találjuk magunkat a hideg és érzéketlen Caroline bőrében az 1900-as évek elején, illetve napjainkban, Erica, Beth, Henry és Dinny izgalmas titkának felderítése közepette.
Összességében olvasmányos, jó stílusú könyv, de sajnos a főszereplőket nem sikerült megkedvelnem. Ericát (egyik elbeszélőnket) alig ismertük meg, annyit mindenesetre tudunk, hogy szereti elfojtani a nagy
tragédiákat. Beth is őrlődős típus, de ő még nehezebb eset, igazi depressziós személyiség, aki gyenge lábakon áll, és családtagjai örökké retteghetnek, hogy mikor esik magával egy pengével. Dinny, a meg nem értett vándorlélek - sose fogom megtudni, mit esznek rajta a nők. A másik szál, a dédnagyié, Caroline-é, aki... nos, finoman szólva is híján van az empátiának - még kevésbé találtam szimpinek, mindenesetre sokkal jobban lekötött és érdekelt az ő története, mint a csajoké. Caroline-nak legalább volt élni akarása és kitartása, de a testvérek...
Szeretem az ilyen múltban, gyökerek között kutakodós, emlékezős típusú történeteket, a családregények amúgy is a szívem csücskei, szóval jó kis könyvet sikerült kifogni a könyvtárban :) Csak ajánlani tudom!
tragédiákat. Beth is őrlődős típus, de ő még nehezebb eset, igazi depressziós személyiség, aki gyenge lábakon áll, és családtagjai örökké retteghetnek, hogy mikor esik magával egy pengével. Dinny, a meg nem értett vándorlélek - sose fogom megtudni, mit esznek rajta a nők. A másik szál, a dédnagyié, Caroline-é, aki... nos, finoman szólva is híján van az empátiának - még kevésbé találtam szimpinek, mindenesetre sokkal jobban lekötött és érdekelt az ő története, mint a csajoké. Caroline-nak legalább volt élni akarása és kitartása, de a testvérek...
Szeretem az ilyen múltban, gyökerek között kutakodós, emlékezős típusú történeteket, a családregények amúgy is a szívem csücskei, szóval jó kis könyvet sikerült kifogni a könyvtárban :) Csak ajánlani tudom!
9/10
(egy pont levonás a tesók rinyálása miatt... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kíváncsian várom a gondolatodat!